Sorting by

×

Napló Hungarikum 16. – Mi hír van házunk táján? Több semmi, mint valami….

Amint talán már említettem, a naplóírás egyik kellemes részlete, hogy szerzőként magam dönthetek arról, mi kerüljön a legfrissebb hírek közül a naplóba a kíváncsi olvasók és az utókor örömére. Magyarországon ugyanis a hírek rangját nem a bennük foglalt tények súlya határozza meg, hanem az, hogy mely forrásból, mikor, ki, mely orgánum, milyen terjedelemben és részletességgel tárta őket a közönség elé.

1./ Társasutazás Belgiumba. Ez – a valami!

Íme a példa: a Törvény Keretei Között Mérsékelten Haladók Pártjának legutóbbi taggyűlésén a tagság a Telex híradásából szerzett tudomást arról, hogy belga apácák sörfőzésbe fogtak, hogy összeszedjék a zárdájuk felújításához szükséges pénzt. A Maredret zárda mindössze húsz fős közössége az épület felújításához nemigen talált támogatót, szövetkeztek tehát a John Martin nevű belga főzdével, és az együttműködésben az idei évre már két sörkülönlegesség is született, amelyekbe sikerült helyi ízeket sűríteni. A felhasznált fűszerek egy részét saját kertjeikben termesztik. Az apácák hetente egyszer, vasárnaponként fogyaszthatnak saját söreikből mert a regula szigorú, nem engedélyezi a mértéktelen italozást. A vállalkozás napjainkra – a hír szerint – sikeresnek bizonyult, s a taggyűlés határozatba foglalta, hogy amint vége a járványnak, társasutazást szervezünk Belgiumba a tisztelendő nővérek söreinek megkóstolása végett. Szerény csoportosulásunk gyűlésén kedvelt kocsmánkban első napirendi pontként erről határoztunk, utóvégre pártunk megalakulásának alapvető célja az volt, hogy (szűkre szabott lehetőségeink között is) ellenőrizzük a (főként) honi sörfőzdék termékeinek minőségét – lévén a nedű általános és konkrét állapota a nép elégedettségének egyik fontos mércéje. Ennél fogva aztán a napirendben csupán a második hely jutott miniszterelnök urunk (a nemzet főorvosa, kipcsak fősámán, a néma levente és számos más cím és beosztás birtokosa) pénteki Kérdezz!-Felelek játékának az Orbán-rádióban.

2./ Van elég pénz? Van. (Nincsen)

Pártelnöki minőségemben – mint rendesen – most is magamra vállaltam a napirendi pont előadójának szerepét, mindjárt elöljáróban felhívtam a hallgatóság figyelmét: komoly kérdésekre komoly válaszok hangzottak el, hiszen az ország első embere a közrádióban közügyekről adott tájékoztatást. A szemfüles riporter nem kímélte interjúalanyát, amennyiben mindjárt első kérdéseivel igyekezett zavarba hozni (az egyébként nagyon is felkészült) miniszterelnököt, s arról faggatta: kell-e módosítani a jövő évi költségvetést a nyugdíjak frissen bejelentett (három százalék helyett) öt százalékos emelése miatt, illetve hogy lesz-e elég pénz a tanárok, a rendvédelmi dolgozók és a kulturális szféra dolgozónak béremelésére.

Válaszában a Orbán Viktor kifejtette, hogy lesz pénz, bár persze az emelés nem lesz elég, mert jó okkal mindig mindenki többet kíván, s országunkban még sokan élnek nehéz körülmények között. Az MNB mértékadó előrejelzése szerint az infláció jövőre 5 százalék körül lesz, a kormány tehát ennek elébe megy, s a költségvetés módosításával fedezetet nyújt a nyugdíjak azonos ütemű emelésére. A februárban várható 13. havi nyugdíj is 5 százalékkal magasabb lesz. A gazdasági növekedés megteremti ennek forrását. De a béremeléseknek határt szab a teljesítmény,

„Ha olyan pénzt osztasz szét, amit nem termelsz meg, előbb-utóbb csődbe mész”

– mondta a miniszterelnök. (Milyen igaz! – tettem hozzá – erre majd még visszatérünk.)

3./ Csak az oltás! Más semmi

A kormányfő a nemzet főorvosaként szólt a járványhelyzetről is – ezúttal adatokat is említett, és remélte, a 4. hullám csúcsán vagyunk, sőt talán lassan már lefelé haladunk. Egyúttal végre együttérzését fejezte ki az elhunytak családjának. És arra figyelmeztetett, hogy békés, nyugodt karácsonyra leginkább csak az oltottak számíthatnak, az oltatlanok nem, mert (szerinte) csak az oltás véd a járvány ellen. (Következésképp nem várható, hogy más, új vagy már ismert járvány-elleni intézkedéseket, pláne korlátozásokat vezessenek be.) Viszont a gyerekek oltása megkezdődhet december 15-e után a háziorvosok közreműködésével. (Gondolom, nem sokat faggatták őket arról, hogy bírják-e erővel, s meglehet, plusz pénzt sem ígértek nekik ezért.)

De hogy a gyerekek oltásához miért kellett újra előírni a regisztrációt és más, ostoba adminisztratív szabályokat, például kisgyereknek saját e-mail-címet, arról a nemzet főorvosa nem szólt egy kukkot sem.

4./ A varsói sikeres semmi

Na itt a lényeg! A riporter összeszedte minden bátorságát és furfangosan rákérdezett: mikor lesz új frakció az Európai Parlamentben. Merthogy a minap Varsóban jobb és még jobb pártok mintha kísérletet tettek volna egy tekintélyes csoportosulás megalakítására. (A kocsma népe sóhajtva nagyot kortyolt söréből.) Bár meghallgattam, a rádió adását, most mégis a Telex tudósítására támaszkodtam, hogy pontos lehessek:

„Kemény volt a varsói hétvége, mennek tovább lépésről lépésre. A következő egyeztetés a jövő év elején lesz Spanyolországban. „Azokról az európai pártokról beszélünk, akik nem akarnak bevándorlást, helyette a családokat akarják támogatni, és úgy látják, hogy Brüsszel ennek éppen az ellenkezőjét csinálja”.

Orbán szerint ma kisebbségben vannak, de a legnagyobb politikai erővé akarnak válni.

„Nem alternatíva akarunk lenni, hanem győztesek.”

És megemlítette még a 2016-ban a bevándorlási kvótákról megtartott népszavazást, amelyen a magyarok kinyilvánították: nem akarnak bevándorló-országgá válni. (Arról nem szólt, hogy a népszavazáson csak a választók 43 százaléka vett részt, így érvénytelen lett. Minek is, hisz‘ aki szavazott, az túlnyomóan a kvóták ellen szavazott.) Az Alkotmánybíróság csak az adás befejezése után hirdette ki ítéletét az EU bírósága és a kormány között a menekültekkel kapcsolatos magyar kormányzati eljárás jogszerűségét illetően, és persze az AB-nek sikerült olyan verdiktet hozni, amelyet a kormány is, az ellenzék is tetszése szerint értelmezhet. Lesz erről még vita, de a TKKMHP az ügyben aligha hozhat releváns határozatot. (Ennyit a varsói sikeres semmiről. Tudjuk: a meccs addig tart, amíg nem győzünk!)

5./ Semmit. Minderről semmit

Már megrendeltük a második kört, amikor a bús magyar hang a kocsma mélyéről némiképp számon kérő hangsúllyal feltette a kérdést:

  • Mit mondott a miniszterelnök Völner Pál államtitkár úr viselt dolgairól?
  • A világon semmit. – válaszoltam egy korty után. – Ha egyszer nem kérdezték, minek fecsegne mellékes dolgokról?! Mindenki tudja, hogy Orbán Viktor nem szószátyár ember, fölöslegesen nem fecseg mellékes dolgokról.

Hadd említsek néhány ügyet, amelyről Orbán Viktor privát rádiójában a(z egyébként) félelmetesen kérdező riporter előtt nem szólt egy szót sem:

  • Völner Pál – vélelmezett – bűnöző ügye
  • A költségvetés novemberi, tervezettnél 1009 milliárd forinttal magasabb hiánya
  • 350 milliárd forint beruházás elhalasztása, minthogy spórolni kell.
  • a kormány – mert úgy tetszett – egyik pillanatról a másikra ismét 100 milliárd forintot csoportosított át a gazdaságvédelmi alapból (A kormánynak a havi költségvetési átcsoportosítás már szokásává vált. Alig valaki tudja, hogy‘ áll a büdzsé ténylegesen)
  • lassul a gazdasági növekedés, sőt csökkent az ipari és az építőipari termelés
  • a novemberi infláció elérte a 7,5 százalékot
  • az önkormányzatok pénzügyi megnyomorítása jövőre is folytatódik
  • a tanárok sztrájkra készülnek, mert a megígért fizetés-emelés arcpirítóan kevés. Ráadásul formálisan még folynak a tárgyalások a kormány és a szakszervezetek között, de a határozat már megjelent a közlönyben.
  • A Pegasus-botrányról a miniszterelnök valószínűleg nem is hallott, hát miként említhetné?
  • az új német kormány beiktatása megtörtént, de a miniszterelnök még egy formális üdvözlő szót sem vesztegetett rájuk, (már annál több szidalmat kaptak)
  • Franciaország elnöke Magyarországra látogat, de a miniszterelnök mit sem szólt arról, hogy milyen fogadtatást remélhet – talán azért, mert Macron ellenzékiekkel és civilekkel is találkozik.
  • Biden elnök az EU-ból csak Magyarország képviselőjét nem hívta meg a nagy létszámú demokrácia-konferenciára, de ki törődik vele? Orbán Viktor biztosan nem.

No hát (a teljesség igénye nélkül) csak ennyi a fontosabb témákról,

amelyeknek a miniszterelnöki interjúban sem a kérdező, sem a válaszló nem szentelt másodpercnyi figyelmet sem.

  • Mi egyebet vártak ettől a fickótól – szólalt meg a pultos, aki e pillanatban úja elfeledte Palivec úrtól ellesett politikai semlegességét, és ismét belekotyogott a taggyűlés menetébe.
  • No hát semmit! – volt a válasz, s záró értékelésként ez a taggyűlés határozatává emelkedett, majd ki-ki otthonába távozott kilépve a szürke, nedves-esős téli reménytelenségbe.

 

Napló Hungarikum 16. - Mi hír van házunk táján? Több semmi, mint valami....

átver
A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.