Connect with us

Banánköztársaság

Magyar György: tényleg Pintér Sándornak kell elhinnünk, hogy Magyarország demokratikus jogállam?

Megosztás

Amint az várható volt, a Fidesz képviselői nem vettek részt hétfőn az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának a testület ellenzéki elnöke által a Pegasus-ügy kapcsán összehívott ülésén. Így hiába ígérte Pintér Sándor belügyminiszter, hogy áll a képviselők rendelkezésére, mert nem lettünk okosabban. El kell hinnünk neki, hogy Magyarország valóban demokratikus jogállam, ahol senkit nem hallgatnak le törvénytelenül.

Tényleg megvárjuk, amíg Pintér miniszter megtanulja, hogy a XXI. században egy Unió-tagországban a nőknek jogai vannak?
Megosztás

Amint az várható volt, a Fidesz képviselői nem vettek részt hétfőn az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának a testület ellenzéki elnöke által a Pegasus-ügy kapcsán összehívott ülésén. Így hiába ígérte Pintér Sándor belügyminiszter, hogy áll a képviselők rendelkezésére, mert nem lettünk okosabban. El kell hinnünk neki, hogy Magyarország valóban demokratikus jogállam, ahol senkit nem hallgatnak le törvénytelenül.

Évekkel ezelőtt kezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust

A szoftvert a gyártó állítása szerint kizárólag állami szerveknek adják el, és azt csak terrorcselekményekkel, illetve köztörvényes bűncselekményekkel gyanúsított személyek ellen alkalmazhatják. Ezzel szemben a Magyarországon kiválasztott több mint háromszáz ember között voltak oknyomozó újságírók, ügyvédek, valamint médiacégeket is tulajdonló üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is – derítette ki a Direkt36.hu egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként. A hír július 19-én jelent meg, de azóta a kormány csak ködösít, ráadásul az érintett miniszterek egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek, viszont semmivel sem jutottunk közelebb a valóság megismeréséhez.

Nincs itt semmi látnivaló

– hangoztatta az ügy kapcsán a múlt héten Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter. Szerinte

a politikai véleménye miatt nálunk senkit nem figyeltek meg, az pedig nem nyilvános információ, hogy ki milyen eszközt vásárol a lehallgatáshoz.

Bőbeszédűbbnek bizonyult Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – az Információs Hivatal az ő felügyelete alá tartozik –, aki azt hangoztatta:

a vélelmezett vagy állítólagos adatgyűjtésről semmilyen információval nem rendelkezik. Szerinte ebben az ügyben nem folytattak együttműködést sem az izraeli, sem más szolgálatokkal, a szóban forgó szoftvert nem használják, arra vonatkozóan semmilyen megállapodást nem kötöttek.

Ez egyenes beszéd, ha nem is feltétlenül igaz

Pintér Sándor belügyminiszter pedig azt mondta, hogy

Magyarország demokratikus jogállam, amelynek nemzetbiztonsági védelmét a Belügyminisztérium látja el, ám a feladatteljesítés érdekében a hatályos jogszabályok betartásával járnak el.

Ugyanakkor kijelentette, hogy 2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak, s erről kész lett volna a nemzetbiztonsági bizottság előtt beszámolni. Sajtóhírek szerint hétfőn valóban meg is jelent, de csak a terem előszobájában várakozott, amíg a jobbikos Stummer János bizottsági elnök a határozatképtelen ülést be nem rekesztette. Utána ellenzéki képviselők találkoztak a belügyminiszterrel, az ott elhangzottakról azonban csak annyi kapott nyilvánosságot, hogy Pintért tájékoztatták, milyen lépéseket terveznek a Pegasus-ügy részleteinek feltárása érdekében.

Az ellenzék az alábbi kérdésekre várt volna választ a kormánytól:

  • Megvásárolta, illetve használta-e valamelyik hazai szakszolgálat a Pegasus nevű megfigyelőprogramot?
  • Adott-e engedélyt az Orbán-kormány jelenlegi igazságügyi minisztere vagy valamelyik hivatali elődje újságírókkal, ellenzéki politikusokkal szembeni titkos információgyűjtésre?
  • Adott-e engedélyt Varga Judit beosztottja,Völner Pál parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes újságírókkal, ellenzéki politikusokkal szemben történő titkos információgyűjtésre?
  • Tudott-e Orbán Viktor arról, hogy független újságírókat, ellenzéki politikusokat, üzletembereket és ügyvédeket hallgattak le az elmúlt években Magyarországon?
  • Jelenleg is tartanak-e a lehallgatások?

Korábban megszólalt Varga Judit igazságügy-miniszter is, aki sejtelmesen azt nyilatkozta, hogy Magyarország egy jogállam és mint minden tisztességes állam a 21. században rendelkezik azokkal a technikai eszközökkel, amelyekkel el tudja látni a nemzetbiztonsági feladatait. Szerinte a titkosszolgálatok működtetése szakmai kérdés, amely

„teljes mértékben független a politikától és ezeket a döntéseket soha nem pártállás vagy foglalkozás alapján, hanem az adott tevékenység alapján kell megítélni”.

Az ő személye azért érdekes,

mert az igazságügy-miniszter hozzájárulása szükséges – és a felelősséget akkor is neki kell vállalnia, ha ezt a feladatot Völner Pál államtitkárra testálta – például

  • a nemzetbiztonságot veszélyeztető, külföldi szervezett bűnözésről, különösen a terrorszervezetekről, a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemről, a tömegpusztító fegyverek és alkotóelemeik, illetve az előállításukhoz szükséges anyagok és eszközök jogellenes nemzetközi forgalmának felderítésérére vonatkozó akciókhoz,
  • a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmével kapcsolatos cselekmények feltárásához,
  • az ország gazdasága biztonságának és pénzügyi helyzetének veszélyeztetésére irányuló külföldi szándékok és cselekmények leleplezésére irányuló fedett intézkedésekhez,
  • a Magyarország ellen irányuló támadó, befolyásoló szándékra utaló törekvések felfedéséhez
  • a külföldi titkosszolgálatoknak Magyarország szuverenitását, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető törekvéseinek és tevékenységeinek feltárásához.

Mindezzel kapcsolatban egyébként Gulyás Gergely fontosnak tartotta kiemelni, hogy

a magyar lehallgatási szabályok 1995 óta változatlanok, hiába kritizálják ezeket, ők ugyanazzal a szabályrendszerrel dolgoznak, mint az előző kormányok.

Csak azt felejtette el hozzátenni, hogy az egykori MSZP–SZDSZ-kabinet által elfogadott eredeti jogszabályt az aktuális kormányok azóta több mint négyszáz alkalommal módosították.

Kinek-kinek a fantáziájára bízzuk – a részletek kifejtése nélkül, már csak az olvasók kímélése érdekében is –, hogy vajon milyen irányban.

Amúgy meg érdekes, hogy Gulyás szerint nincs itt semmi látnivaló,

miközben a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség több feljelentés nyomán jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Pegasus-ügyben. A hatóság feladata a tényállás tisztázása, és annak megállapítása, hogy történt-e, és ha igen, milyen bűncselekmény. Ez szinte példátlan, mert a kormány számára kellemetlen ügyekben leginkább a feljelentés elutasításáról szoktak dönteni.

Bár lehetséges, hogy az ügyészség vette Gulyás Gergely üzenetét: a kormány szerint talán inkább az lehetne ügy, hogy a világ sajtója összehangoltan kedvezőtlen színben tünteti fel a magyar kormányt a Pegasus-botrány apropóján.

Ez – fogalmazott a miniszter – feladatot is adhat az illetékes szolgálatoknak, és azok majd tájékoztatni fogják a nemzetbiztonsági bizottságot, ha találnak valamit. De egyelőre úgy tűnik, tényleg nincs itt semmi látnivaló, hiszen a kormánytöbbség a nemzetbiztonsági bizottság ülését már sokadjára ellehetetlenítette.

Végezetül – ha a terjedelmes bejegyzést látva bárki is eljutott eddig – hadd emeljük ki:

bár a hazai szabályozás a titkosszolgálati eszközök engedélyezése kapcsán meglehetősen lazának tűnik, a helyzet nem annyira tragikus. A nemzetbiztonsági törvény szerint ugyanis indokolni kell, hogy az arra jogosult szervezet milyen okból és kivel szemben kezdeményezi például a telefonok lehallgatását, illetve az informatikai eszközökön rögzített információk megfigyelését.

Ja, hogy ezt úgysem ellenőrizheti senki, legfeljebb a kormányzati többség uralta nemzetbiztonsági bizottság? Ez sajnos igaz. És a helyzeten az sem sokat változtat, hogy elvileg a

„külső engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának megszüntetését követően az engedélyben szereplő személyt az alkalmazás tényéről tájékoztatni kell”.

Mert itt megint van kivétel: a tájékoztatás a titkos információgyűjtés érdekét, nemzetbiztonsági érdeket, továbbá folyamatban lévő büntetőeljárás eredményességét nem veszélyeztetheti. Így a nemzetbiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységére utaló panaszokat elég nehéz kivizsgálni, ha az érintettek nem is szerezhetnek tudomást az ellenük folytatott cselekményekről. Akkor ez van, és tényleg Pintér Sándornak kell elhinnünk, hogy Magyarország demokratikus jogállam?

Forrás

Kapcsolódó

 

magyarország

Szerző

6 hozzászólás

6 Comments

  1. Kiss Ferenc

    2021.07.27 12:38 at 12:38

    Majd pont Magyar Györgynek hiszek a legnagyobb hernyó!

  2. Bronzi

    2021.07.29 16:22 at 16:22

    Neki a kisujjában több ész van, mint neked a fejedben.

  3. Molnár István

    2021.07.29 18:14 at 18:14

    Látszik mennyire tájékozott vagy, vagy csak agymosott. Jobban tetted volna ha csendben maradsz!

  4. László József Horváth

    2021.07.29 19:36 at 19:36

    Nem csak a Pintérnek,de az összes Hári Jánosnak sem szabad hinni!!!!

  5. László József Horváth

    2021.07.29 19:38 at 19:38

    Soha nem is szabadott volna Ezeknek hinni!!!

  6. Pingback: Kósa: na, ilyenkor szokták azt kiabálni a B-középben, hogy nagyon gyenge - Városi Kurír

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük