Banánköztársaság
Mindenkinek a magáét! – Vázlatos mérleg kampány idején
Amennyiben a járvány negyedik hulláma és a kormány (no persze alapos okkal) közbe nem szól, jövő tavasszal országgyűlési képviselő-választások lesznek Magyarországon. Az ellenzék a fideszpárti választási rendszer kényszerében éppen az előválasztási procedúra első fejezetének végén botladozik a gyakorlati választási demokrácia nálunk még feltöretlen ösvényén, de alighanem itt az ideje annak, hogy legalább vázlatosan visszapillantsunk az elmúlt 12 év kormányzására.
Amennyiben a járvány negyedik hulláma és a kormány (no persze alapos okkal) közbe nem szól, jövő tavasszal országgyűlési képviselő-választások lesznek Magyarországon. Az ellenzék a fideszpárti választási rendszer kényszerében éppen az előválasztási procedúra első fejezetének végén botladozik a gyakorlati választási demokrácia nálunk még feltöretlen ösvényén, de alighanem itt az ideje annak, hogy legalább vázlatosan visszapillantsunk az elmúlt 12 év kormányzására.
Készítsünk mérleget!
Érdemes a választókkal legalább nagy vonalakban megismertetni Orbán Viktor és a Fidesz országlásának egynémely jellemző eseményét, folyamatát, ha ezzel talán hozzásegítjük a tétovázókat a szavazófülke magányában a döntéshez.
Tudjuk, a tények makacs dolgok
Márpedig tény, hogy a Fidesz egymást követő három választáson kétharmados parlamenti többséget szerzett. És ez azt mutatja, hogy a Dunamente géniusza bizony 12 évre megszerezte a magyar választók bizalmát, így a Fidesz – minden látszat szerint és minden látszat ellenére – immár sorozatban a harmadik ciklusban sikeresen kormányoz. Persze egy-két légy azért van a fideszes levesben, például 2018-ban a Fidesz-KDNP kevesebb voksot kapott, mint ellenfelei össze-sen, de a magyar választási rendszer csodájaként Orbán Viktor csapata így is kétharmados többséget szerzett.
Egy évvel később az önkormányzati választásokon mégis megdőlt a Fidesz győzelmi monopóliuma, jóllehet a legtöbb településen és minden megyében megszerezte a helyi irányítást, a fővárosban és több nagyvárosban elvesztette a választást. 2010. vagyis új időszámításunk kezdete óta ez volt Orbán Viktor első erős hatalmi térvesztése.
Ennek aztán meg is lett a következménye, amolyan eredeti Fidesz-módon:
a miniszterelnök az Országgyűlés ülésén megígérte az együttműködést az ellenzéki főváros és a települések vezetésével, majd nekilátott a városok megnyomorításának bevételeik megcsapolásával, hitelfelvételeik megtiltásával, az állami támogatások megkurtításával, késleltetésével vagy elsinkófálásával, a lakossági szolgáltatások központosításával. (A szemétgyűjtés például jó pénzt hozhat, ezért találták ki a MOL-ra szabott hulladékszállítási koncessziót. Ha már nincs sem kormányzati kör-nyezetvédelmi, sem klímavédelmi politikai stratégia, legalább ebből legyen egy kis közpénz a zsebbe. A kormány ugyan folytat némi klímavédelmi dumaharcot az EU-val, de tenni alig tesz valamit. A Velencei tó megvédésére sem jut 40 milliárd, de mo-torverseny-pályára kerül a ládafiából 65 milliárd. Tiszta őrület!)
Apropó, koncesszió
A választások előtti fideszes gazdaságstratégia egyik eleme, hogy koncesszióba adják jó hosszú időre az autópályákat és a kaszinókat is. (Vajon még mit?) Ha a Fidesz netán veszít, akkor is lesz támasza a pártkasszának, legalábbis nyilvánvalóan ez a titkos terv. Az egyetemeket sem véletlenül adták fideszes alapítványok tulajdonába hatalmas vagyonnal együtt. Ez utóbbival mintegy megkoronázták azt az évtizedes, bornírt oktatáspolitikát, amely a tankötelezettségi korhatár 16 évre csökkentésével kezdődött, és a közoktatási rendszer szétverésével folytatódott. (E körön belül külön elismerés és tisztelet illeti meg a színművészeti egyetem (SZFE-FreeSZFE) hallgatóit, tanárait és összes dolgozóját, akik nem engedték át intézményüket hitvány NER-szolgalelkek markába, hanem megtartották és tovább gondozzák 155 éves hagyományát és értékeit.)
Az önkormányzati rendszer és az oktatás megnyomorítása tehát nagy fideszes siker volt,
csatlakozott mellé az egészségügy fokozatos romlásba döntése. Az ágazat állami irányítás alá vonása, forrásainak állandó, a GDP-hez mért relatív csökkentése, a szakmai szempontok háttérbe szorítása nyomán a kiválóan képzett és hivatását szerető személyzet áldozatos munkája ellenére az ágazat teljesítménye hanyatlik, a népesség egészségi állapota romlik, a várható élettartam egy évvel csökkent, a kórházak adóssága minden évben újratermelődött. Ilyen állapotban érte a járvány az ágazatot, így hunyt el 30 ezer áldozat. És még nincs vége a járványnak. Az orvosok megkapták a már régen kiérdemelt fizetésemelést és megtiltották a paraszolvenciát, de a szaksze-mélyzet alig kapott pénzt, és a dolgozókat rabszolgasorba taszították az egészségügyi szolgálati törvénnyel. Nyakunkon a negyedik hullám, amelyre az országot nem készítették fel, az oltási hajlandóság nem emelkedik, a személyzet elvándorlása folytatódik. Az egészségügy a harmadik nagy közpénzelosztási ágazat, amely túl sok forrást emészt fel és a pénz tekintélyes része elvész, ehhez képest pedig a rendszer nagyon alacsony hatékonysággal működik.
No igen, ha pénzről van szó, mindenütt érezhető a fideszes műgond és szakértelem. Uralkodásuk azzal kezdődött, hogy rátették a mancsukat 3000 milliárd forint nyugdíjmegtakarításra. Fele elment az államadósság csökkentésére, másik fele elment…- Hová is? Nyoma veszett a nagy stadionépítési és TAO-kifizetési programban.
Egyebekben amúgy általában nagyszerűnek értékelhető az államháztartás és a költségvetés állapota, hiszen az adósság a GDP-hez képest évekig csökkent
Apróbb folt a sikertörténetben, hogy a költségvetési törvény évek óta nevetség tárgya, mert eleve homokra épül, és a kormány Orbán Viktor szeszélye szerint csoportosít át több-kevesebb rendszerességgel milliárdokat fontos célokról például egyházak kistafírozására, külhoni sportegyesületek jóltartására, (ki tudja?) Pegasus kémszoftver vásárlására, Fertő tavi aljas beruházásra. A nyilvánosság elől elzártan épül a nemzet büszkesége, a hatvanpusztai major nyilvánvalóan a miniszterelnök családjának megtakarított filléreiből. A külügyérnek kinevezett utazó üzletember a kínai vakcina, a hasonlóan kiváló minőségű és olcsó lélegeztető-gépek beszerzéséből elért megtakarításokból őt illető hányadból jutott hozzá adriai jachtos nyaralásához, meg balatoni vityillójához, hogy kipihenhesse a világjárás fáradalmait. És most, járvány után és az újabb hullám idején ismét irdatlan a hiány, de a kormány költekezése nem vált értelmessé és célszerűen takarékossá, a pénz ostoba módon ömlik a piacra, s az árak elszabadultak.
A lecsúszó alsó középosztály, a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a közmunkások nyelik az éhkoppot, a gazdag kedvencek tovább gazdagodnak. A jegybank pedig a maga módján ügyködik. Matolcsy a példaadó. Tőle, magától tudjuk.
De ezek a csak a legutóbbi idők látványos fideszes sikerei, idézzük fel a korábbi apróbb, de nagy visszhangot keltő, és tetszést arató manővereket!
Az Elios-ügy már lejárt lemez, de az OLAF bírósági ítélet alapján rövidesen nyilvánosságra hozza jelentését erről, még az is kiderülhet, hogy a fejedelmi vő közvilágítási projektjében milliárdos értékű disznóságok fordultak elő. De valószínűleg (ilyen hamar) nem tudjuk meg, hogy milyen elvek szerint sajátították ki jogszerűen a trafikosok üzleteit, és adták a szeretett fideszes kedveseknek; amint nemigen kapunk majd összefoglaló jelentést az állami termőföldek korábbi használóinak kisemmizéséről és az új fideszes bérlők-földhasználók kiválasztásáról. Naná! Akkoriban kaptuk meg az EU-tól először a föld-alapú támogatásokat. A nagyszerű kishantosi biogazdaság eltulajdonítását bírósági ítélet minősítette jogellenesnek, de a rablók mégis birtokon belül maradhattak. A Békés megyei vadászterületekre is fontos emberek fontos rokonsága tenyerelt rá, s a bíróság sem tudott mit kezdeni az elbirtoklással.
A fontos emberek pedig nagyon fontosak. A kezdetek idején a legtehetségesebb, legügyesebb, legsikeresebb magyar nagyvállalkozó Simicska Lajos volt, fideszes alapító, Orbán Viktor ifjúkori barátja.
Az O1G napján összevesztek, s azóta a vállalkozói piacon megjelenő gázszerelő, Orbán Viktor felcsúti szomszédja, Mészáros Lőrinc néhány év alatt az ország leggazadagabb embere lett. Vállalkozásainak se szeri se, száma, okosabb mint Mark Zuckerberg. Ez igaz lehet, hiszen például a megnyert közbeszerzési pályázatok száma, de különösen a Mátrai Hőerőmű megvásárlása, pénzügyi kifosztása, majd ismételt eladása dicsőségére vált volna Bernard Madoffnak is, a milliárdos amerikai csalónak.
Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István, s a többiek! Ők az igazi Fidesz-siker, Orbán Viktor nagy projektje.
De meg ne feledkezzünk a tömegtájékoztatás meghódításáról.
Közszolgálati sajtó nincs, az a Fideszé. Az országos napi sajtó csaknem egésze a Fideszé. A megyei sajtó a Fideszé, az ellenzéki sajó nagy részét megfojtották vagy erőszakkal átvették, a többi jobbára éppen csak vegetál. A választók fele-harmada mit sem tud az ország dolgairól, tényleges helyzetéről, csak a fideszes hablatyot ismeri, csak annak hisz. De azért a maradék szabad szótól is be vannak tojva, igyekeznek elvonni tőlük a levegőt. Ez az igazi, fideszes sajtószabadság, a nagy siker volt c. fejezet.
Persze azért vannak más fontos, habár a NER-ben másodosztályú szereplők
A kulturális géniuszok, mint Demeter Szilárd és Vidnyánszky Attila kinevezése és csa-tasorba állítása amolyan mellékág lehet, Hollik István, Schmindt Mária és Parragh László közszerepeltetése pedig csak végzetes ballépés.
Vannak aztán ma még (látszólag?) függőben levő ügyek,
az eddigiek szerint általában semmit érő Nagy Keleti Nyitás különleges bizniszei, például az 550 milliárdos Fudan egyetem, a 700 milliárdos belgrádi vasút, és a ki tudja hány száz milliárdos Paks II. Atomerőmű.
Honfitársaim, tisztelt választópolgárok! Amikor Önök jövő tavasszal a urnákhoz járulnak, valójában arról döntenek, hajlandók-e kifizetni a kínaiaknak, hogy egyetemük legyen itt Budapesten a Diákváros helyett; hogy vasútjuk legyen Budapest és Belgrád között; illetve az oroszoknak, hogy újabb (remélhetőleg jó és biztonságos, de aligha megtérülő) atomerőművet építsenek Paksra – csillagászati áron, drága hitel-ből. Teljesen mellékesen pedig arról is döntenek majd, megkaphatjuk-e a Norvég Alap 77 milliárdját, ha az új kormány hozzájárul ahhoz, hogy 4 milliárdot az Ökotárs alapítvány osszon szét arra érdemes civil szervezetek között. És döntenek arról is, hogy az Evangéliumi Testvérközösség visszakapja-e egyházi státusát és a neki járó állami támogatást, amelyet most talán az a szélhámos hittérítő kap meg, akinek baja van a jógával.
Amint látható, szerfölött sok Fidesz-siker van a választási serpenyőben, s csak ismétlem: mindezen sikerek valamennyi számláját a magyar adózók fizetik
Pénz tehát van, s jár is sokaknak, például a devizahitelek károsultjainak, a szociális szféra dolgozóinak, tanároknak, rendőröknek, tűzoltóknak, egészségügyi szakszemélyzetnek, azaz járni jár, de nem jut!
Mert a pénz a parádés magyar focira kell, atlétikai stadionra kell, Moto GP pályára kell, vadászati kiállításra kell, Fertő tavi építkezésre kell, római és horvátországi (szigorúan hivatalos!) röpködésre kell! A hülye nemzeti konzultáció és a felesleges, kormány kiírta népszavazás csak ráadás, alig néhány milliárdos pénzki-dobás.
No és persze kellene, járna pénz a Lánchídra, a budapesti tömegközlekedésre, meg a CT és MRI gépekre. A fővárosiak, mint mindenki, meg is kapják majd a magukét – egyszer. Mindezt nemzetközi szervezetek értékelései, például a Tavares-jelentés, a Sargentini jelentés, az EU legutóbbi jogállamisági jelentése, és egyebek, mind visszaigazolják. A Fidesz Európában egészen kivételes módon kormányoz, hasonlót az EU tagállamai között csak Lengyelország produkál. Orbán Viktor épp a minap mondta, hogy mi az Unió hívei vagyunk, mi leszünk az utolsók, akiknek tagként az összeomló EU gerendái a fejünkre hullanak. (Persze már ha ideadják az esedékes 2500 milliárdunkat!)
No hát mit is tud az ellenzék ezzel szembe állítani?
Erőik egyesítését, s a reményt, hogy kormányra kerülésükkel tisztességesebb lesz a megtermelt javak elosztása, hogy azoknak is jut támogatás és tér, akik nem járnak szavazni, s akik nem élveznek adókedvezményt, mert túl szegények. Hogy a szabad állampolgárt többé nem fenyegeti az államhatalom önkénye, sőt az államtól, jogtól védelmet kap baj esetén, s hogy biztosan az Európai Unió tagjai maradunk. Ez még nem a hely a tetőn, de esély arra, hogy megindulunk fölfelé.
illusztráció: V.K.
gina
2021.09.08 18:19 at 18:19
Remélhetően 22 ben eltünik ez a mocskos banda a süllyesztőben és soha többet nem hallunk róluk, és mindent elkobozni ettől a patkány tolvaj bandától, OV meg vonuljon be egy intézetbe a zárt osztályra de nem privátba hanem államiba, a többi tolvajjal együtt…akkor meg is tudják milyen szuper a magyarok élete ezek a nyomorult férgek uralma alatt ///