A nagy fehér főnök (Emlékszünk a másik gazember NER-beli nevére? Voldemort nagyúr? Pfűbazmeg! Ezek tényleg darabra diliflepnisek! Darabra, mind!) úgy ült hétfőn a parlamentben, mint aki halkan belelépett. Mondjuk nem is csodálom.
A nagy fehér főnök (Emlékszünk a másik gazember NER-beli nevére? Voldemort nagyúr? Pfűbazmeg! Ezek tényleg darabra diliflepnisek! Darabra, mind!) úgy ült hétfőn a parlamentben, mint aki halkan belelépett. Mondjuk nem is csodálom.
Még a képernyőn keresztül is markánsan bűzlött. Ezek után nekem ne mondja senki, hogy majd kimosdatják. Az nem így szaglik!
Valahogy nagyapóék jutottak eszembe, akik komplett tyúkudvart nevelgettek a kis parasztházuk mögött, és mikor megérkeztünk, akkor nagymama mindig kirongyolt a „tikok” közé, és miközben az első keze közé kerülő csirkének elvágta a torkát, mindig azzal nyugtatta feldúlt ifjonti lelkemet, „ne bánd kisfiam kapirgált már eleget!”
Most úgy tűnik, a nagy fehér főnöknek telt ki a szolgálat. Az ő nyakára került a kés, ő az, aki kapirgált már eleget! Úgy 1400 milliárdnyit.
És mit bánom én, hogy miért szedték le a dinnyés fajankót a tábláról. A Kedves Vezető fényesre nyalt valagának védelme volt a cél, vagy egy szimpla leszámolás hősi halottja szaglott a parlament fideszes térfelén? Érdekel? Kikapirgálta magát, játszott eleget. Most jön a leves!
Ugyan már! Ha tudták volna, ha lehetett volna, védik mindhalálig! Összezárnak, óvják, eldugják, törvényt írnak rá, kifizetik. Soha nem adják ki! Soha! Láttunk már ilyet. Helyesbítek! Eddig csak ilyet láttunk! Mert ez a hasonló rendszerek lényege. A véd-, és dacszövetség. Mindig, mindenkit megvédünk, aki hozzánk hű, és mindenkinek elvágjuk a torkát, aki elárulja a Kedves Vezetőt.
Akkor szokott gebasz lenni, mikor már sorra be kell áldozni a rendszerhű csicskákat (és mindig az első a legnehezebb), hogy ne írjak mindig nagy fehér főnököt (beszarás ezek a nevek. Komolyan! Ezek után nagyon kíváncsi vagyok, a Kedves Vezetőnek mi lehet a mozgalmi neve? Suhanó Segg, vagy mi?). És most bizony beáldozták. Ellenszavazat, tartózkodás nélkül megy a levesbe!
A nagy fehér főnök meg csak ült ott, és kurva magányos volt. Már nem volt se nagy, se főnök, a színe is inkább zöldes volt, mint fehér.
Valaki kirongyolt a baromfiudvarba, és elvágta az első keze ügyébe kerülő csirke nyakát! A félelem, a fekália átható bűze pedig beborította a teljes Fidesz frakciót.
A Kedves Vezető ezzel új lapot nyitott. Az utolsók egyikét! Elkezdődött!