A 4-5 éves képes elfújni a lángot.
Segít(het) a gyertyák esztétikus és biztonságos elhelyezésekor, segíthet a sírok elszáradt növényi maradványoktól történő megtisztításában. Néhány gyerek ekkorra már segít a mécses elhelyezésében a sírokon, tapasztalja a szél és eső kedvezőtlen hatását a lángra, szívesen szurkál gyertyákat a földbe a sírok körül és más helyeken. Segítségünkkel megérti, hogy mi számít ilyenkor tűzveszélyesnek. Vagy segít a mécspoharak összeszedésében a sírok letisztításakor. Örömmel viszi a közeli hulladéktárolóba az elszáradt virágokat, koszorúkat, kiégett mécseket.
Az 5-7 éves gyermek állandó felügyelet mellett
– kis nevelői és szülői segítséggel – képes a gyertya és mécses biztonságos elhelyezésére a sírokon a temetőben. A szülő dönti el, hogy gyújthat-e gyufát és gyertyalángot a gyermeke. (A gyertya biztonságos rögzítésére csöpögtetéssel csak úgy 9-10 évesen képes a legtöbb gyerek, némi gyakorlás után.)
Dr. Páli Judit pedagógiai szakpszichológus: “… a prevenció, a tűzmegelőzés leghatékonyabb tartalékai a nevelésben vannak…
A nagy kérdés, hogy mikor kaphat a kisgyerek gyufát a kezébe.
Nem azért, mert arra a nagyon egyszerű műveletre nem lenne képes, hogy végighúzza a gyufaszálat a doboz oldalán, hanem azért, mert nem gondolkodik előre. Amikor számára váratlan esemény történik, nem tud okosan dönteni. Elsősorban ijedséggel reagál és nem a lehetőségeinek megfelelően. Hogyan tanulja meg egy gyerek a tűz használatát, kezelésének módját, a megelőzés eszközeit, vagy a menekülés optimális stratégiáit? Csak és kizárólag úgy, hogy először látja, majd később a felnőttel együtt gyakorolja, próbálgatja és hosszas tanulás után lesz/lehet kompetens kezelője a tűznek.”
A temetői alkalmakon alapvető tűzhasználati szabályok rögzül(het)nek gyermekeinkben: például nem szabad a lánghoz közel hajolni, veszélyes a lángba belenyúlni, vagy a használt – de néha izzó – gyufaszálat tilos gyúlékony anyag közelébe tenni, magyarán tilos a száraz gaz közé vagy a száraz koszorúra, papírdíszekre dobni. (Vásárlás, külföld utazás idején találkozhatunk fenyő-alakú függőcímkékkel, melyeken tűzvédelmi szabályokat olvashatunk angolul, spanyolul: “Ne tedd a gyertyát a fenyőág alá! Ne hajolj a láng fölé!”)
A mécses és gyertya temetői elhelyezésénél, meggyújtásánál a koszorúra, a szárazvirág-csokrokra és a művirágokra, valamint a megsárgult gyepre és avarszőnyegre célszerű figyelnünk, különösen a nem gondozott, bozóttal benőtt, elhagyott temetőben, ahol a régi sírokon szeméthalmok állnak, ahol sok a kopjafa, a fakereszt és megsüppedt sír.