Blogbazár
A Polttal való „tejtestvériség” jogos következményeiről…..
Most már teljesen nyugodt vagyok az igazságszolgáltatást illetően. Eddig az egész nem volt egyenszilárd és elvágólagos. A legfőbb ügyész fegyelmezetten követte, sőt előre kitalálta Orbán elvárásait, de a bíróságok gyakran kilógtak a sorból, nem működött együtt Polttal.
Így az állampolgárok nem tudják, hová igazodjanak
De most minden elrendeződik. A köztársasági (?) elnök azt az embert javasolta a legfelsőbb feljebbviteli fórum, a Kúria élére, aki 10 évig volt Polt helyettese és jobbkeze. Szerintem többet volt vele, mint a felesége, és Polt feleségét különben sem illett volna kinevezni a Kúria elnökének. (Bár ebben bizonytalan vagyok, elvégre Szájer József felesége is lehetett fő-fő-főbíró.)
A Polttal való tejtestvériség olyan súllyal nyomott a latban,
hogy az sem számított: a jelölt soha nem volt gyakorló bíró, egyetlen perben sem ítélkezett. Természetesen jogvégzett ember, töltött be komoly funkciókat, (a Fidesz még alkotmánybírót is csinált belőle).
De ez mégiscsak olyan, mintha egy iskolában olyan igazgatót ültetnének a pedagógusok nyakába, akinek ugyan megvan a megfelelő diplomája, de egy napot sem tanított, és nem látott tanári szobát belülről.
Érdekes ötletei viszont vannak a kiszemelt elnöknek
Felvetette már, hogy lehetne az államformánk királyság, törvénybe kellene iktatni a szabad királyválasztást és az Apostoli Királyságot.
Ha jobban belegondolunk, a javaslata a királyságról szinte megvalósult, anélkül, hogy törvénnyel kellett volna bíbelődni.
Bár arra nem mernék megesküdni, hogy a királyválasztás szabad volt. Tulajdonképpen csak egyetlen kifogásunk lehet a kinevezése ellen: hogyhogy nem találtak egy lövészezredest?!
Háttér
Varga Zsolt András alkotmánybírót jelölte a köztársasági elnök a Kúria elnökévé Darák Péter helyére, akinek megbízatása ez év végén lejár. Megválasztásának egyetlen feltétele, hogy mondjon le az alkotmánybírói tisztségről. Polt Péter legfőbb ügyész egyik legközvetlenebb munkatársa, 2000-2006 és 2010-2013-ban helyettese. Korábban az ombudsmani hivatalban dolgozott.
Bíró soha nem volt, ami nem csak azt jelenti, hogy nincs ítélkezési gyakorlata, hanem azt is, hogy nem járta végig a ranglétrát, és nem tapasztalta meg a független bírói létet.
Varga Zsolt András
már 2014-es alkotmánybíró-jelölti meghallgatásán feltűnt néhány eredeti és vitatott gondolatával. Néhány héttel korábban egy konferencián azt mondta, hogy meg kellene fontolni törvényes a dinasztia visszahelyezését a jogba és az Apostoli Királyság helyreállítását épp úgy, mint a szabad királyválasztás törvénybe iktatását. Egy szakcikkben nemrég a lengyel kormány mellé állt a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségét védő EU-bírósággal szemben, mert szerinte éppen az ellentétes a bírói függetlenséggel, ha a bíró bírálhatja a rá vonatkozó törvényt.
