Ezzel a középmezőnyben vagyunk a tagállamok között, viszont fajsúlyos ügyekben vannak hiányosságaink.


Uniós jog betartása

Középmezőnyben szerepel hazánk a tagállamok között az uniós jog betartásának területén, de tavaly így is 50 kötelezettségszegési eljárás folyt ellenünk, ráadásul fajsúlyos ügyekben – áll az Európai Bizottság éves jelentésében.

A dokumentumban a bizottság minden évben bemutatja, mit tett az uniós jog betartásának ellenőrzése és érvényesítése érdekében. A testület szerint erre azért van szükség, mert a polgárok és a vállalkozások csak akkor élvezhetik az egységes piac számos előnyét, ha a közösen elfogadott szabályok a gyakorlatban is tényleg működnek.

Közleményük szerint továbbra is ügyelnek arra, hogy biztosítsák az uniós szabályok megfelelő alkalmazását és betartatását. Tavaly több szakpolitikai területen is határozott lépéseket tettek ennek érdekében: támogatták a nemzeti és a regionális hatóságokat a tiszta levegővel és a tiszta vízzel kapcsolatos szabályok végrehajtásában és intézkedtek azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek a nem hajtották végre az utasnyilvántartási adatállományokkal, valamint a terrorizmus és a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós szabályokat.

A Bizottság emellett a végrehajtási hatáskörével is élt,

amikor egyes uniós tagállamok nem intézkedtek elég gyorsan a honlapok és mobilalkalmazások akadálymentesítése érdekében.

A 2018. évi jelentésből kiderül, hogy a folyamatban lévő kötelezettségszegési ügyek száma kismértékben nőtt a 2017-hez képest, 1559-ről 1571-re. A 2016-ban elért ötéves csúcs után kezdődött csökkenés révén azonban 2018-ban már öt százalékkal kevesebb volt az ügyek száma. A főbb érintett szakpolitikai területek közé többek között a környezetvédelem, a mobilitás és a közlekedés, valamint a belső piac, az ipar, a vállalkozáspolitika és a kkv-k tartoztak.

A késedelmes átültetéssel kapcsolatos lezáratlan ügyek száma Ciprus, Belgium és Spanyolország esetében volt a legmagasabb, Észtország, Dánia és Olaszország esetében pedig a legalacsonyabb. Az uniós jog nem megfelelő átültetését és/vagy helytelen alkalmazását illetően tavaly Spanyolország, Olaszország és Németország jegyezte a legtöbb folyamatban lévő ügyet, míg összességében a legkevesebbet Észtország könyvelhette el magának.

2018-ban a szakpolitikai területek közül az uniós belső piac, az ipar, a vállalkozáspolitika és a kkv-k, valamint a mobilitás és a közlekedés terén indult a legtöbb kötelezettségszegési eljárás.

Ami Magyarországot illeti,

hazánk ellen a közlemény szerint december 31-ig ötven kötelezettségszegési eljárás volt folyamatban az uniós jog betartása miatt.Kettővel több, mint 2017-ben. A jogszabályok késedelmes átültetése miatt Brüsszel 17 eljárást folytat hazánk ellen, ebből 11-et tavaly indított.

Az új ügyek közül a legtöbb – nyolc – a mobilitást és a közlekedést érinti, négy pedig a belső piacot. Bár a magyar kormány szereti hangoztatni, hogy egyáltalán nem áll rosszul a kötelezettségszegési eljárások számában a többi országhoz képest, a Magyarország elleni ügyek többsége egyáltalán nem elhanyagolható jelentőségű. A felsorolt ügyek között szerepel például a Lex CEU néven elhíresült felsőoktatási törvény, a menekültek áthelyezéséről rendelkező tanácsi döntés be nem tartása, vagy éppen a nemzetközi védelemre jogosult személyek esetében lefolytatott eljárást.

(Forrás:HVG)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét