Kerítésen túl
Orbán Viktor új tárgyalópartnere: Félix Antoine Tshisekedi, a kongói elnök
Orbán Viktor miután „végzett” a Recep Tayyip Erdoğannal folytatott találkozójával, új partner után nézett. Szombaton Félix Antoine Tshisekedivel, a Kongói Demokratikus Köztársaság elnökével folytatott „gyümölcsözőt”.
A hír
Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Félix Antoine Tshisekedivel, a Kongói Demokratikus Köztársaság elnökével folytatott tárgyalásokat a törökországi Antalyában
– közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A megbeszélésen a magyar-kongói gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről volt szó.
Több magyar cégnek vannak már üzleti érdekeltségei az afrikai országban, de érdemes elősegíteni a további befektetéseket.
Orbán Viktor kiemelte: a Hungary Helps program (HHP) keretében Magyarország 2018 óta 14 projekt részeként összesen 2,4 millió dollár támogatást nyújtott Kongónak, elsősorban egészségügyi, oktatási, szociális és élelmezési felhasználásra.
Kongó a harmadik legtámogatottabb afrikai állam a HHP partnerországok körében
– emlékeztetett Havasi Bertalan.
Csak úgy….
A Kongói Demokratikus Köztársaság, korábbi nevén Zaire rendkívül gazdag természeti erőforrásokban, ennek ellenére
a világ egyik legszegényebb állama.
Politikai instabilitás, polgárháborúk, etnikai konfliktusok, fertőző betegségek, az infrastruktúra hiánya, a kiterjedt korrupció sújtják a cirka 90 milliós országot. 2018-ban körülbelül 600 ezer ember menekült el a szomszédos országokba a Köztársaság közepén és keleti részén zajló konfliktusok elől. Ekkor kétmillió gyerek éhezett, és a harcok miatt már 4,5 millió ember kényszerült elhagyni az otthonát.
A Freedom House 2022-es jelentése az országot a »nem szabad« kategóriába sorolta.
A külföldi befektetők a konfliktus kimenetelét övező bizonytalanság és az infrastruktúra hiánya miatt elhagyták az országot. A helyzet csak 2002-ben javult, amikor a megszálló seregek nagy része kivonult Kongóból. A kormány a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal együttműködve gazdasági terveket dolgozott ki, Joseph Kabila elnök vezetésével pedig megkezdték a reformok végrehajtását. A politikai rendszert az elmúlt években megbénította a választási folyamat az elit általi manipulálása.
Az emberek nem gyakorolhatják szabadon alapvető polgári szabadságjogaikat, és korrupció jellemző. A választási keretek a gyakorlatban nem biztosítják a választások átláthatóságát. A szavazásokat erősen kritizálták a szavazók elnyomása és a választási csalások miatt. A katolikus egyház és a civil társadalmi koalíció, a Synergy of Citizen Election Observation Missions megfigyelői tömeges csalásokról és szabálytalanságokról számoltak be.
Az ellenzéki pártok és a civil társadalom gyakran kritizálja a Nemzeti Választási Bizottságot (CENI) és az Alkotmánybíróságot a függetlenség hiánya és az elnök támogatása miatt. Az ellenzék vezetőit és támogatóit gyakran megfélemlítik, és korlátozzák őket, valamint a kampányhoz vagy nyilvános események szervezéséhez való jogukat. (forrás)
