Banánköztársaság
„Akciófilm” az M2-esen: örüljünk, hogy ennyivel megúsztuk!
Parancsnoki vizsgálat indult azzal kapcsolatban, hogy törvényesen, arányosan és szakszerűen jártak-e el azok a rendőrök, akik Váctól kéklámpás autóikkal követtek, végül több ütközés után megállítottak egy Mercedest augusztus 1-jén az M2-es autóút Dunakeszihez közeli szakaszán. Az előzőleg állítólag 200 kilométer/óra sebességgel menekülő autó sofőrje járművezetéstől eltiltás hatálya alatt ült volán mögé, és mint kiderült, korábban több szabálysértési ügye is volt már.
Parancsnoki vizsgálat indult azzal kapcsolatban, hogy törvényesen, arányosan és szakszerűen jártak-e el azok a rendőrök, akik Váctól kéklámpás autóikkal követtek, végül több ütközés után megállítottak egy Mercedest augusztus 1-jén az M2-es autóút Dunakeszihez közeli szakaszán. Az előzőleg állítólag 200 kilométer/óra sebességgel menekülő autó sofőrje járművezetéstől eltiltás hatálya alatt ült volán mögé, és mint kiderült, korábban több szabálysértési ügye is volt már.
Az esemény után belső vizsgálatot folytat a rendőrség,
de ez önmagában nem jelenti azt, hogy az M2-esen fellépő járőröket elmarasztalják a történtek miatt. Az intézkedéssel kapcsolatos eljárás egyébként napokig tarthat, noha az eset után megjelentetett rendőrségi Facebook-posztban előzőleg már méltatták az akcióban kulcsszerepet játszó körzeti megbízottat, aki a megállítási manőverben elöl haladó Škodát vezette. Az persze, hogy az intézkedésben egy frekventált úton miért csak két autót vetettek be, önmagában is indikál bizonyos felvetéseket.
A nem mindennapi üldözés oka amúgy világos, mert a Mercedes gazdája veszélyes lehetett a közlekedőkre, hiszen ész nélkül száguldozott. Az akció végül szerencsére sikerrel zárult: a gyorshajtót elkapták, és mivel a megállítása után sem működött együtt a rendőrökkel, letartóztatták. Az, hogy közben senki nem sérült meg az autóúton – amelynek forgalmát a beavatkozás közben vitatható módon nem korlátozták – csak a véletlenen múlott.
Anélkül, hogy megelőlegeznénk a belső vizsgálat eredményét, talán érdemes feltenni néhány kérdést
Például
- mi a dolguk a rendőröknek, ha valakit gyorshajtáson érnek?
- Mivel ártanak többet: engedjék tovább a száguldozót, vagy kérjenek utasítást a parancsnokaiktól, hogy az elkövetőt azonnal üldözőbe vegyék-e, amivel a vélelmezett gyanúsítottat belehajszolják a járőrök és mások életét, testi épségét veszélyeztető újabb őrületbe?
A külső szemlélő számára békésebb megoldásnak tűnik, hogy egy gyorshajtót ne akarjanak feltétlenül kergetni, mert abból nagyobb baj lehet. Másfelől jöhet az ellenérv: aki az M2-esen 110 helyett 200-zal dönget, az megvalósíthatja a közúti közlekedés biztonságának veszélyeztetését. Ez tényleg így lehet, ám a jogszabályokból nem feltétlenül ez következik. A gyorshajtás önmagában csupán szabálysértés.
Gondolkodjunk azonban tovább:
a gyorshajtás ráadásul olyan, az objektív felelősség körébe tartozó közigazgatási szabálysértés, amikor nem kell vizsgálni, ki az elkövető, hanem a jármű tulajdonosát/üzemben tartóját bírságolják meg, Az M2-esen történt konkrét ügyben – ha hagyják futni az elkövetőt – 130 ezer forint közigazgatási bírság lehetett a tét. Akkor is, ha nem állítják meg, hiszen ismertek az adatai, és az objektív felelősség alapján a büntetés behajtható.
Emiatt érdemes volt mások, beleértve a rendőrök életét és testi épségét is figyelembe véve, a gyorshajtót üldözőbe venni, és ezzel belehajszolni esetleg életveszélyes szituációkba?
Az Árpád hídon kit zavart, hogy valaki a 70 helyett 167-tel döngetett? Őt futni hagyták. Nyilván lesz, aki kifizeti a büntetést, vélhetően ezért senki nem akarta üldözőbe venni az ámokfutót. Mellesleg korábban a hídon egy alkalmi autóverseny egyik résztvevője – ennél jóval kisebb sebességgel hajtva – halálra gázolt egy biciklist.
Visszatérve az M2-esen történtekre:
akciófilmbe illő jelenet zajlott le az akkor mindenki számára nyitott autóúton, amikor két rendőrségi Skoda szorította le a gyorshajtó Mercedest. Csak a szerencsén múlott, hogy senki nem sérült meg, mert amikor a menekülő járművet a két útpályát elválasztó betonakadály felé terelték, a kocsi átkerülhetett volna a szemközti oldalra, és akkor ki tudja, mi történik.
Ezzel kapcsolatban jöhetnek a további kérdések
Létezik egy 7001/2006-os ORFK-irányelv – bár kétséges, hogy ez még hatályos-e –, amely szerint „a rendőr az intézkedése során veszélyhelyzetet nem idézhet elő, a jármű követése és a feltételek fennállása esetén történő megállítása” nem valósíthatja meg a Btk. közúti veszélyeztetésének bűntettét. Amúgy ez az irányelv legfeljebb arra tartalmaz utalást, hogy a jármű követésének akkor van helye, ha valaki a rendőr jelzésére nem állt meg. Azután vannak még részletszabályok, de azok között nem szerepel az üldözött autóval való ütközés lehetősége. Az ORFK viszont a Telexnek adott válaszában azzal érvelt, hogy a rendőrségi törvény szerint a
„bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a bűncselekmény elkövetőjének elfogása érdekében – ha járművel menekül – a rendőrség mások személyét és biztonságát nem veszélyeztetve a járművet követheti és megállásra kényszerítheti”.
Úgy vélik, a jogszabály a megállítással kapcsolatos intézkedésekre felhatalmazást ad, sőt a járművet a rendőr bizonyos esetekben akár a szolgálati gépkocsi felhasználásával is megállásra kényszerítheti.
Idézzük ezzel kapcsolatban a rendőrségi törvényt:
„útzár alkalmazása során a rendőrség járművek áthaladását torlaszszerűen vagy más módon lassító, megakadályozó építményt, technikai berendezést vagy ezek hiányában bármilyen eszközt telepíthet, amellyel a rendőri intézkedés foganatosítása elől járművel menekülő személyek feltartóztatása, elfogása elérhető”.
Ennyit a megállításra kényszerítő szabályokról. S visszautalva a korábban írottakra: a rendőr az intézkedése során veszélyhelyzetet nem idézhet elő.
A rendőrségi járművek vezetői általában vélhetően nem kapnak kiképzést szökött autók üldözésére, s ehhez nem is rendelkeznek megfelelő autókkal – egy nagyjából szériafelszereltégű Škoda nem alkalmas erre –, ezért talán nem kellett volna életveszélyes üldözésbe kezdeni.
Ne felejtsük, akkor sem, ha a törvény lehetővé teszi: a
„bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy elfogása érdekében a rendőrség mások személyét és biztonságát nem veszélyeztetve a járművet követheti és megállásra kényszerítheti”.
Teszem hozzá: a jogszabály szerint valóban szinte bármilyen eszközzel.
Ezt azért át kellene gondolni, és örüljünk az M2-eson történtek szerencsés kimenetelének
Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy a jogszabályok bűncselekménnyel gyanúsítható személyek elfogásáról beszélnek, a gyorshajtás pedig önmagában egészen másként minősül. Viszont aki a járművezetéstől eltiltás hatály alatt a volán mögé ül, 2021 áprilisa óta tényleg bűncselekményt követ el. Volt tehát bő két év arra, hogy a rendőrség felkészüljön az ilyen cselekmény esetén alkalmazandó eljárásra. Nem szabadna a szerencsére bízni, hogy egy intézkedés miként végződik.
Végezetül még egy gondolat:
„el kell kobozni azt a dolgot, amelyet a „szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak”.
Na, ennek lenne igazi visszatartó hatása.
