Kerítésen túl
Erdogan benyújtotta a parlamentnek, úgyhogy várhatóan a „mindenkitől rém független” Orbán sem tesz másként Svédország NATO-tagsága ügyében
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn benyújtotta a parlamentbe a Svédország NATO-tagságának ratifikálásáról szóló törvénytervezetet – közölte a török elnöki hivatal. Erdogan már júliusban közölte, hogy a ratifikálás a török parlamenttől függ.
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn benyújtotta a parlamentbe a Svédország NATO-tagságának ratifikálásáról szóló törvénytervezetet – közölte a török elnöki hivatal. Erdogan már júliusban közölte, hogy a ratifikálás a török parlamenttől függ.
Felkészül: Orbán
Az államfő szombaton telefonon beszélt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. Törökország amiatt gyakorolt nyomást Svédországra, hogy hozzon intézkedéseket a két ország kapcsolatait megmérgező Korán-égetések ellen, és az elnök korábban azt is a svéd hatóságok szemére vetette, hogy nem teljesítik a Svédországba menekült kurd szakadárok kiadatására vonatkozó török kéréseket.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök hétfőn üdvözölte Recep Tayyip Erdogan lépését.
„Most a parlamentre vár, hogy döntsön a kérdésben”
– írta az X-en.
„Várjuk, hogy NATO-tagok legyünk”.
Magyarországon és Törökországon kívül már minden NATO-tagország jóváhagyta a svédek csatlakozását. (forrás)
Utolsóként
Egyetlen körülményt sem lát Orbán Viktor, ami sürgetné a svédek NATO-csatlakozásának támogatását – erről beszélt a miniszterelnök szeptember végén az őszi parlamenti időszak nyitányakor. A javaslatot még tavaly júliusban nyújtotta be a kormány, de ilyen-olyan indokokkal azóta is halogatják a szavazást. Most épp egy svéd oktatóvideót hoztak elő, amiben a Partizán műsorvezetője, Gulyás Márton arról beszélt, hogy 2010 óta megszűnt a demokrácia Magyarországon.
A miniszterelnök szerint nem önmagában a svéd filmmel van a gond, hiszen
„a művészet már csak olyan, hogy a témáját is szabadon lehet megválasztani, meg az arról kialakított véleményt is.”
Mint fogalmazott, az közömbös a magyar kormány számára, hogy milyen filmeket készítenek Svédországban, az azonban már érinti őket is, hogy mit tanítanak az iskolákban Magyarországról a svéd gyerekeknek. Az már nem a művészi alkotás szabadságának kérdése, hanem az állami politikáé.
„Ha egy állami iskolában tanítják azt, amit azon a filmen látunk Magyarországról, akkor az egy olyan dolog, ami a problémát a nemzetközi politika rangjára emeli, és mi nem fogjuk elfogadni”
– mondta Orbán.
„Svédország biztonságát semmi sem fenyegeti. Semmilyen olyan katonai kapcsolatunk nincs Svédországgal, amitől nekünk tartanunk kellene”
– folytatta a miniszterelnök. Az nem lehet szempont szerinte, hogy kitől vásárol Grippeneket, az asztalon van tíz másik ajánlat is.
„A svéd-magyar kapcsolatoknak egyetlen stratégiai eleme nincs, ami sérülést szenvedne, ha Magyarország kiköveteli magának a tiszteletet Svédországtól, és csak utána hajlandó támogató döntést hozni”
Mindebből azt lehet kiolvasni, hogy már a kormány sem sürgeti a svédek NATO-csatlakozását
Februárban még arról beszélt Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, hogy Orbán Viktor a finn–svéd NATO-csatlakozás támogatását kérte a kormánypárti képviselőktől, de vita alakult ki a balatonfüredi frakcióülésen. Nem sokkal később Hende Csaba vezetésével tárgyalódelegációt küldtek a két országba a vitás kérdések rendezésére, de azóta is csak a finnek kapták meg a zöld lámpát a magyar parlamenttől. Novák Katalin köztársasági elnök többször is sürgette a szavazást. Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter júliusban már csak technikai kérdésnek nevezte a ratifikációs folyamat lezárását, Kocsis Máté ezt később goromba megszólalásnak nevezte a Telex videójában.
A már említett svéd oktatófilm előkerülése után Kövér László házelnök már azt mondta a svédek NATO-csatlakozásáról, hogy
„nem biztos, hogy ezt nekünk meg kell szavaznunk”.
Kocsis Máté később a kormánypártok esztergomi frakcióülése után pedig úgy fogalmazott, hogy
„nem tudtak egyelőre támogató döntést hozni a svédek csatlakozásáról”.
Erre erősített rá Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, aki a romló svéd közbiztonságot és a svéd demokrácia helyzetét csúsztatta egymásra.