Connect with us

Banánköztársaság

A Btk. b@szkurálásában az a jó, hogy az ingyen van és parasztvakításra tökéletesen megfelel

A Vidéki Prókátor újabb jogsértésre hívta fel a figyelmet
Megosztás

Vidéki prókátor néven Facebook-oldalt indított a kegyelmi ügyet robbantó vidéki ügyvéd. A névtelenséget kérő jogász az oldal első bejegyzésében részletesen írt arról, hogy hogyan bukkant rá a Novák Katalin lemondásához vezető kegyelmi ügyre, és miért hozta azt nyilvánosságra, majd arról írt, hogy miért döntött úgy, hogy a botrányos kegyelmi döntésre felhívja a független sajtó figyelmét. Legújabb írása a kormány gyermekvédelminek nevezett csomagját járja körbe.

A kormány úgynevezett gyermekvédelmi csomagjával kapcsolatban eddig megjelent hírek alapján kijelenthető, hogy a kormány úgy kíván javítani a gyermekvédelem kétségbe ejtő állapotán, hogy arra lehetőleg egy forintnyi költségvetési pénzt se kelljen pluszban fordítani.

Érthető is ez az igyekezet,

hiszen ha a kormány a gyermekvédelemre juttatna plusz forrásokat, akkor még az is elképzelhető lenne, hogy nem telne új pálmaházra és galériás könyvtárra Hatvanpusztán, új milliós ricsire Rasinak és talán mèg Rákay Philip sem tudná időben lecserélni az arany mercijét.

Arról meg nem is beszélve, hogy – és erre még gondolni is szörnyű – Rogán sem tudná miből kifizetni az ingyenélő kis megafonos propagandista pincsijeit. Ilyesmi pedig, valljuk be, elfogadhatatlan lenne a konzervativizmus szigetén felépített keresztény jogállamban. A Btk. b@szkurálásában az a jó, hogy az ingyen van, semmilyen plusz forrást nem igényel, viszont parasztvakításra mindig tökéletesen megfelel. Illiberális ököl: vasököl, oda csap, ahova köll. Nesze, paraszt, örülj!

Ami pedig az elnöki egyéni kegyelmi döntések miniszteri ellenjegyzésének eltörlését illeti, megállapítható, hogy a már valóban minden képzeletet felülmúló közjogi ámokfutás tovább folytatódik.

Ha ez a módosítás így, ebben a formában hatályba lép,

akkor az elnök egyéni kegyelmezési jogkörében meghozott döntéseiért a politikai felelősség a parlament által még elméletileg sem lesz érvényesíthető, sem az elnökkel, sem pedig a kormánnyal szemben.

A megfosztási eljárás alapját ugyanis egy tisztán diszkrecionális, mérlegelési jogkörben meghozott kegyelmi döntés csak abban az esetben képezheti majd, ha az elnök olyan ügyben gyakorol kegyelmet, melyben az egyéni kegyelem megadását az Alaptörvény vagy törvény kizárja. A hibás egyéni kegyelmi döntésekért viselendő politikai felelősséget az ellenjegyzés hiányában a kormánnyal szemben egyáltalán nem, az elnökkel szemben pedig – az előbb említett esetet, vagyis az Alaptörvénybe, vagy törvénybe ütköző módon gyakorolt kegyelmet leszámítva – csak akként lehet majd érvényesíteni, hogy az Országgyűlés esetleg nem választja meg egy újabb ciklusra. (A nép persze érvényesítheti a felelősséget a maga módján, de akkor azt forradalomnak hívják, és ez akkor szokott általában előfordulni, ha a nép törvényes úton nem tudja a választott tisztviselőkkel szemben a felelősséget érvényesíteni, mert például ennek lehetőségét kizáró alkotmányos rendelkezéseket léptetnek hatályba…)

Ezzel a módosítással egy olyan alkotmányos szabályt kíván eltörölni a kormány,

mely a történeti alkotmányunk immanens részét képezte már 1848 tavasza óta. A parlamenttel szembeni politikai felelősség nélküli egyéni kegyelmezési jog az alkotmányos monarchiákban is elképzelhetetlen lett volna már többszáz évvel ezelőtt is. Ha a brit kormány 200 évvel ezelőtt próbált volna egy ilyen rendelkezést az angol parlamenten keresztül vinni, az már másnap belebukott volna ebbe.

Ez az Alaptörvény-módosítási javaslat újabb bizonyíték arra nézve, hogy minálunk az alkotmányos, közjogi kultúra szintje a béka feneke alatt van, a jelenlegi Alaptörvény pedig a történeti magyar alkotmány részének már nem tekinthető, hanem mára éppúgy a megalkotóinak a politikai-ideológiai eszközévé silányult, mint annak idején a rákosista alkotmány.

Végül pedig kénytelen vagyok megjegyezni azt is,

hogy eddig még nem láttam szembe jönni olyan hírt, mely az elnöki kegyelmi döntések beígért transzparenciájának biztosításáról szólt volna, pedig az elnöki egyéni kegyelmi döntések megismerhetőségének kérdése a miniszteri ellenjegyzés eltörlése esetén még nagyobb hangsúlyt kap. Egyelőre úgy tűnik, hogy a bejelentett módosítást követő jogi helyzet alapján a köztársasági elnök titokban és felelőtlenül osztogathatja majd az egyéni kegyelmeket a jövőben.

Elnök Úr, kitartó türelemmel várjuk az ezzel kapcsolatos ígéreteinek valóra váltását! Mivel pedig Ön köztudomásúlag nagy híve és egyben elismert szaktekintélye a történeti magyar alkotmányosságnak és a magyar alkotmányos identitásnak, kíváncsiak lennénk a véleményére a csaknem 180 éves alkotmányos rendelkezés eltörlésével kapcsolatban is.

Háttér

Csütörtökön alaptörvény-módosítást nyújtott be a miniszterelnök a gyermekvédelmi törvények megerősítésével kapcsolatban is. Ez ki fogja zárni annak lehetőségét, hogy olyan személy kegyelmet kapjon, aki kiskorú sérelmére szexuális bűncselekményt követett el, vagy segédkezett ebben. Nem évülnek el az ilyen bűncselekmények, nincs feltételes szabadlábra helyezés, és az elkövetők soha nem kaphatnak tiszta erkölcsi bizonyítványt. Úgy gondolják, hogy ezek hatékony jogi kereteket és iránymutatást jelentenek. Eltörlik azt, hogy az elnöki kegyelmet egy miniszter is aláírja. A kormány az alkotmánymódosítás kapcsán két fontos ügyben akar változtatni.

  • Az egyik az, hogy az Európai Unió hitelközösséggé alakítása egyre komolyabban merül fel, a kormány egyszeri megoldásként fogadta el ezt korábban, de rosszak a tapasztalatok, és a legrosszabb forgatókönyvnek tartják a hitelközösséget. Ezért kétharmados többséggel kell megszavazni az erre vonatkozó döntéseket.

A további részeteket ide kattintva olvashatja.

Szerző