Kerítésen túl
…és igen! Lassan, de beért az Orbán-álom: készíthetjük a köz-százmilliókat euróban, mert lesz tengerünk
Jóváhagyta az illetékes kikötői hatóság a magyar tulajdonban lévő, trieszti kikötő termináljának a rakpartosítását, így egy lépéssel közelebb került a kormány álma, hogy Magyarországnak tengeri kikötője legyen – írja a Napi.hu. Hurrá! – mondhatnánk normális körülmények között, de emlékezzünk…..
Jóváhagyta az illetékes kikötői hatóság a magyar tulajdonban lévő, trieszti kikötő termináljának a rakpartosítását, így egy lépéssel közelebb került a kormány álma, hogy Magyarországnak tengeri kikötője legyen – írja a Napi.hu. Hurrá! – mondhatnánk normális körülmények között, de emlékezzünk…..
De itt jön a szokásos DE…
2019-ben Szijjártó végighaknizta, amit csak lehetett, hogy
Magyarország egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező, 32 hektáros területet vásárolt meg Trieszt kikötőjében 31 millió euróért, 60 éves koncessziós szerződés keretében, hogy a magyar vállalkozások innen bonyolíthassák le tengeri exporttevékenységüket.
Nem árulták el, pontosan kitől és milyen területet vettek. A kelet-adriai kikötőfelügyelet szerencsére bőbeszédűbb volt, tőle tudható, hogy a terület nagy része két olasz cég, a Teseco és a Seastock, kisebb része pedig az olasz állam tulajdonában volt. Ez még hagyján, sőt, gondolhatnánk, milyen f@sza gyerek ez a külügyér! A HVG forrásai szerint a magyar szállítmányozási szakma értetlenül állt a projekt előtt. A tengeri export ugyanis szinte teljes egészében konténerizált:
magyarországi telephelyükön a cégek konténerekbe rakják az árujukat, majd elszállíttatják abba a kikötőbe, ahol a célországba tartó konténerhajó horgonyoz – bárhol is legyen az.
A Triesztben létesítendő terminál fizikailag nem alkalmas nagy konténerhajók fogadására:
partszakasza 300 méter hosszú, vize 13 méter mély. De még ha fogadhatna is méretesebb hajókat a magyar terminál, ahhoz le kellene szerződni hajótársaságokkal is, amelyek kegyeiért a kikötők kemény harcot vívnak, a magyar export pedig alig számít valamit e cégek forgalma felől nézve.
Vissza a „mába”
A Napi.hu azt írja, hogy
a trieszti kikötő projekt komplex üzleti és műszaki megvalósíthatósági tanulmányát aMátrai Erőművet beárazó PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft. készíti el, nettó 445 ezer euróért.
A tanácsadó cég a PricewaterhouseCoopers International Limited hálózatának tagja, ami 155 országban van jelen. A PwC Magyarország vezérigazgatója Lőcsei Tamás. A cég nettó árbevétele 2019-ben 11,7 milliárd forint, 2018-ban közel 9 milliárd forint volt. A PwC Magyarország adózott eredménye 2019-ben 2,4 milliárd, 2018-ban 1,1 milliárd forint volt.
Az Átlátszó 2016-ban vette észre, hogy a PwC kapott 240 milliót a budapesti olimpia megvalósíthatósági tanulmányára, amit már egyszer megírtak 480 millióért. Emellett a magyar állami tulajdonban lévő MVM által a Mátrai Erőmű többségi részesedéséért
Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek kifizetett, túlárazás-gyanús 17,44 milliárdos vételárat a PwC Magyarország Kft. javaslata alapján állapították meg.
Szintén a PwC készítette azt a 2017-es átvilágítási jelentést, amit hosszas pereskedés után megkapott a portál a Miniszterelnökségtől a Várgondnokság Kft.-ről és a Budavári Ingatlankezelő Kft.-ről. A PwC súlyos hiányosságokat talált az állami cégnél.
