Connect with us

Kerítésen innen

Fazekas Sándor esete a nullákkal – Folyomány: a mi esetünk Fazekas Sándorral

Megosztás

19,5 forint takarékban elhelyezett vagyont és 2,1 forint készpénzt vallott be kézzel kitöltött friss vagyonnyilatkozatában Fazekas Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője…

A Fidesz spanyol-tagozata (?) akcióban
Megosztás

Fazekas Sándor nem a híresen alultájékozott szereplőkkel vigéckedő „Észbontók” című műsor egyik alanya, hanem azon kívül, hogy jogász, jogtanácsos, a második Orbán-kormány vidékfejlesztési minisztere, Karcag volt polgármestere, jelenleg a Fidesz országgyűlési képviselője és ebben a minőségében fizetjük ténykedését. Vagyonnyilatkozata finoman szólva is hagy némi kivetnivalót….

Jó, tudjuk, hogy nem sokat ér, de azért mégis….

A magyar vagyonnyilatkozati rendszert évtizedek óta bírálják az átláthatóságért küzdő civil szervezetek, a fő probléma az, hogy a képviselők lényegében következmények nélkül írhatnak be bármit a dokumentumba. A nyilatkozatokat nem ellenőrzi automatikusan semmilyen hatóság, és a kormánytagok, képviselők, közjogi méltóságok családtagjainak nyilatkozata sem nyilvános, így azok anyagi helyzetéről sem kaphatunk valós képet.

Fazekas vagy ennyire tesz kötelességére, vagy „szerény képességű”, de akkor más állás után kellene néznie

19,5 forint takarékban elhelyezett vagyont és 2,1 forint készpénzt vallott be kézzel kitöltött friss vagyonnyilatkozatában Fazekas Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője, szúrta ki a K-Monitor. A közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért kampányoló civil szervezet is csak találgat, hogy az összegek

vajon ezerre, millióra vagy milliárdra vonatkoznak.

Fazekas Sándor

  • képviselőként jelenleg bruttó 2 166 217 forintot keres,
  • az Állatorvosi Egyetem alapítványában 1,5 millió Ft-os tiszteletdíjat kap, emellett
  • a cégéből 9 millió forint osztalékot vett fel 2023-ban.

A K-Monitor szerint viszont

éppen ezek a tételek nem derülnek ki a nyilatkozatából.

Háttér

Az Európai Bizottság december 14-én közzétett határozatában értékelte a magyar kormány jogállamisági eljárásban vállalt kötelezettségeit. A K-Monitor elemzése szerint ebből az olvasható ki, hogy antikorrupciós reformok végrehajtása korántsem zajlik a megfelelő ütemben Magyarországon, néhány fontos területen pedig a kormány egyáltalán nem tett előrelépéseket.

Nem fogadta el a kormány a beígért nemzeti korrupcióellenes stratégiát, és továbbra sem dolgozott ki visszatartó erejű szankciókat a vagyonnyilatkozati rendszerben. Azt is kifogásolta az Európai Bizottság, hogy a kormány nem készítette el a vagyonnyilatkozatok kereshető nyilvános adatbázisát (ami nem egy pdf-fájl). A vagyonnyilatkozatok nyilvános és kereshető adatbázisát, az ellenőrzési rendszert és a szankciókat hiányolta az Integritás Hatóság is a december elején közzétett vagyonnyilatkozati jelentésében. Az állami hatóság szerint Magyarországon „csak elvi szinten létezik kontroll a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése terén”, és azt az álláspontot fogalmazták meg, hogy

„a hazai vagyonnyilatkozati rendszer jelenlegi formájában elavult, nem működik megfelelően és nem éri el a törvényben meghatározott céljait”.

Az Integritás Hatóság 16 pontos javaslatában

többek között az szerepel, hogy

  • a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásához, kezeléséhez és ellenőrzéséhez egy egységes elektronikus bevallási rendszerre lenne szükség,
  • maximum négyévente mindenki vagyonnyilatkozatát legalább egy alkalommal ellenőrizzék, de a kiemelt kockázatú pozíciók esetében ez évente történjen meg,
  • az ellenőrző szervezet független legyen, megfelelő erőforrással, hatáskörökkel és képességgel rendelkezzen a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséhez.
  • a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértésének szankciói jelenleg nem kellően elrettentőek, hatékonyak és arányosak. A javaslatuk szerint a kisebb szabálytalanságok (például késedelmes teljesítés, hiányos nyilatkozat vagy nyilatkozat beadásának teljes elmulasztása) esetében csupán pénzbírság kiszabása lenne szükséges, míg a jelentősebb jogsértések (például valótlan tartalom, többszöri felszólítás ellenére bevallás teljesítésének elmulasztása) esetére bírósági eljárás során hozott szankciókat tanácsolnak.
  • a vagyonnyilatkozati rendszert terjesszék ki a teljes közszférára, illetve mindenki egységes rendszerben tegyen vagyonnyilatkozatot, aki valamilyen állami forrással, támogatással, közbeszerzéssel kapcsolatban vagy állami tulajdon elosztásában, gazdálkodásában döntési vagy engedélyezi jogkörrel rendelkezik.

Arról egyelőre nincs hír, hogy a kormány ezekből a javaslatokból megfogadna bármit is.

Szerző