Banánköztársaság
Dr. Kunetz: a kórházi fertőzéseket a leghatékonyabban néhány ezer milliárdos újabb nemzeti konzultációval lehet megállítani
A kórházi fertőzések száma hosszú évek óta rendületlenül nő Magyarországon. A kórházak legalábbis évről évre egyre több esetet jelentenek: 2021-ben korábban elképzelhetetlenül sok, számítástól függően mintegy 16-21 ezer kórházi fertőzést azonosítottak, és az esetek csaknem fele halállal végződött.
A kórházi fertőzések száma hosszú évek óta rendületlenül nő Magyarországon. A kórházak legalábbis évről évre egyre több esetet jelentenek: 2021-ben korábban elképzelhetetlenül sok, számítástól függően mintegy 16-21 ezer kórházi fertőzést azonosítottak, és az esetek csaknem fele halállal végződött. Ebből 1400 esetben maguk a kórházak elismerték azt is, hogy a kórházi fertőzés szerepet játszott a betegek halálában. 2022-ről még nincs elérhető adat.
Ember, az életedről van szó……
Ezek a számok azonban nem fedik teljesen a valós helyzetet. Egy részletes európai vizsgálat 2017-ben arra jutott, hogy Magyarországon évente több mint 78 ezer kórházi fertőzés történik, ami azt jelenti, hogy a kórházba kerülő emberek 3,5 százaléka (csaknem minden 25. ember) fertőzést kap. Ez többszöröse a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (NNGYK) bejelentett kórházi fertőzéseknek.
Kunetz doktor olvasata: „magyar sebbe magyar bacit!”
„Szerintem a kórházi fertőzéseket a leghatékonyabban néhány ezer milliárdos újabb nemzeti konzultációval lehet megállítani. Íme a kérdések:
- Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországot Brüsszel kórházi fertőzésekkel sújtja?
- Ön szerint meg kell-e állítania Magyarország Kormányának a brüsszeli baktériumok illegális bevándorlását?
- A kórházi fertőzések növelésére egyenesen Soros György adott utasítást Brüsszelnek. Ön szerint Magyarország Kormánya helyesen teszi-e, ha fellép a Soros-terv ellen, és Magyarország szuverenitása érdekében saját kórházi fertőző baktérium és vírus törzseket fejleszt?
Egészen biztos vagyok abban, hogy az alábbi megoldások csak a Soros-terv alátámasztását, és Brüsszel érdekeit szolgálnák.
Melyek szerint:
- Ismerni kellene a jelenlegi helyzetet az egészségügyben a fertőzésekkel kapcsolatban, kórházi osztályokra lebontva.
- Ezen adatokat nyilvánosságra is kell hozni.
- Ki kell vizsgálni azokat az okokat, amelyek egy-egy osztály, vagy intézmény tekintetében az átlagnál magasabb fertőzöttségi rátát mutat.
- Meg kell oldani a kritikus munkaerőhiányt az egészségügyben, ehhez jelentős finanszírozást kell rendelni, valamint épeszű menedzsment mellett egy jó stratégiát is illene alkotni.
- A betegnek ahhoz a gyógyszerhez kell hozzáférniük, amelyet a kezelőorvosa a nemzetközi protokollok alapján előír, és nem ahhoz, amit a kórház gazdasági főigazgatója jóváhagy, vagy engedélyez.
- A kórházi takarítókat erre a munkára külön képezni kell, ugyanis ez a munka bonyolultabb annál, hogy nem mossuk le azzal a kesztyűvel az éjjeliszekrényt, amivel az előbb a wc-t takarítottuk.
- A jelenlegi NER takarító cég(ek) monopóliuma helyett valódi verseny szükséges ezen a területen is, ahol a vállalási ár mellett a munka minősége is erős súlyozást kap.
- A kórházi fertőzéseket folyamatosan naprakészen kell monitorozni, hogy szükség esetén azonnal be lehessen avatkozni.
- Kampányt és oktatást is kell indítani – Semmelweis országában 2023-ban – a kórházi dolgozók körében megfelelő kórház-higiénia elérésére.
Az a megállapítás, mely szerint új antibiotikumokra és fertőtlenítő szerekre van szükség, pusztán a szokásos államtitkári ostoba okoskodás, amely ismételten alátámasztja azt a véleményemet, hogy az egészségügyi vezetésnek a jelenlegi helyzetről lövése sincsen. A valóság az az, hogy elérhetőnek kell lennie, és mégpedig annak a gyógyszernek/tisztítószernek, amit a nemzetközi protokollok előírnak.”
Háttér
A kórházakban terjedő kórokozók jellemzően olyanok, amelyek tömény fertőtlenítőszerektől sem pusztulnak el, és könnyedén ellenállnak az erős antibiotikumoknak is. Multirezisztens baktériumoknak hívják őket, és a betegágyakban fekvő idős vagy legyengült immunrendszerű, eleve betegségekkel küzdő embereket megfertőzve súlyos megbetegedéseket okozhatnak.
Sokféle van belőlük, a tüdőgyulladást, sebfertőzést, húgyúti fertőzést is okozó MACI-tól az MRSA nevű baktériumig, amely tályogot és a sebek gennyezését, nehéz gyógyulását okozhatja. Utóbbi azon kórokozók közé tartozik, amelyek a szervezetben túlszaporodva bejuthatnak a véráramba, akár halálos vérmérgezést (szepszist) is okozhatnak. A gyakori kórokozók között van még a már említett clostridium difficile, egy bűzös, nyálkás hasmenést és akár súlyos bélgyulladást okozó spóratermelő baktérium is, amely ellen nem hat az alkoholos kézfertőtlenítő sem. A kórokozók terjedhetnek cseppfertőzéssel, széklettel, sebváladékkal, orvosi eszközök útján, és nem elhanyagolható mértékben egy orvos, egy nővér vagy egy látogató nem kellően fertőtlenített keze által. Megfelelő higiénia hiányában kórokozók lapulhatnak az orvosi eszközökön, a kórházi vécékben, a kilincseken, a zuhanyfüggönyön, az ágyneműn, a nővérhívó gombon – szinte bárhol. Fertőzési kockázatot jelent minden invazív beavatkozás, például egy műtét, a betegből kilógó cső, katéter, kanül. Minél hosszabb időt tölt valaki kórházban, annál valószínűbb, hogy megfertőződik valamivel. És akár bele is hal. (forrás)
