Kerítésen innen
Miért pont presbiter ne lehetne, az elitélt, majd így-úgy felmentett K. Endre, amikor jó volt gyermekotthon igazgatóhelyettesnek is?
Újabb részletre derített fényt a 444.hu az eddig is undorító, a hazai közállapotra oly jellemző „uram-bátyám” rendszer működéséről: 2023 év végén a bicskei református gyülekezet presbiterévé választották a pedofil bűncselekmények eltussolásáért elítélt, majd Novák Katalin volt köztársasági elnök kegyelméből kiszabadult K. Endrét.
Nincs itt semmi látnivaló….
A portál úgy tudja, hogy
tavaly év végén az egyik vasárnapi istentisztelet után a jelöltek egyenként mentek ki és pár szót mondtak bemutatkozásként. Köztük lehetett K. Endre, aki azt mondta, hogy Erdélyből jött, Bicskén él, az elítéléséről persze nem mondott semmit, a hívek többsége pedig a cikk szerint nem tudott erről
-foglalta össze a történteket a Magyar Hang. A presbiterválasztás előtt az egyik jelölt rákérdezett: igaz-e a szóbeszéd, csakugyan el volt-e ítélve K. Endre. A tiszteletes erre azt mondta, hogy
kegyelmet kapott, és különben is, ártatlanul lett megvádolva.
Szervilizmus, vagy Balog keze?
Noha a presbiterek listája nyilvános információ szokott lenni, valami miatt a 2023-as bicskei presbiterválasztás eredményét sehol sem közölték, így a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének a neve sem kerülhetett fel. A lap újságírója többször beszélt telefonon a bicskei református lelkésszel, Máté Jánossal, de sem igent, sem nemet nem volt hajlandó mondani erre az egyszerű kérdésre. Az egyházmegye esperese annyit mondott csak arról, hogy
kérdezzék erről a bicskei református lelkészt, a református egyház sajtóosztálya is ez tanácsolta.
A portál újságírója vasárnap elment a bicskei református istentiszteletre, mert azt az információt kapta, hogy ott a lelkész bejelenti K. Endre lemondását a presbiteri posztról.
Az istentisztelet után a lelkész a közérdekű információk elmondása során valóban beszélt arról, hogy változás állt be a presbitérium összetételében, mert az egyik presbiter lemondott, de nevet nem közölt.
A közbeszédben csak K. Endreként emlegetett Kónya Endre tavaly áprilisban kapott kegyelmet, ami februárban derült ki a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című folyóiratból. Ebben publikálták azt az ítéletet, amelyben harmadfokon is elítélték K. Endrét, de leírták, hogy időközben kegyelmet kapott a köztársasági elnöktől. A felháborodás hatására azóta a kegyelmet adó Novák Katalin, és a kegyelmi döntést ellenjegyző igazságügyi miniszter, Varga Judit is távozni kényszerült a közéletből. Balog Zoltán pedig – aki bevallása szerint kegyelmet kért K. Endrének – lemondott a zsinat lelkészi elnöki posztjáról, ám a püspökségről nem.
Csak úgy….
A presbiterek a reformáció népegyházaiban azok a demokratikusan választott testületek, amelyek egy adott gyülekezet szellemi-anyagi ügyeit intézik. (…)
A presbiter szó előfordul a görög nyelvű Újszövetségben is, jelentés „idős” vagy „vén”. Ez nem feltétlenül az életkorra vonatkozik, hanem arra, hogy valaki a hitben legyen „idős”, azaz tapasztalt. Az újszövetségi egyház presbitere látta el a mai lelkipásztori feladatokat, és ebből fejlődött ki a korai katolikus egyházban a papi tisztség.
A mai egyház presbiterei „világi”, azaz nem felszentelt személyek, de a presbiterekre szabott bibliai feltételek – elvileg – rájuk is vonatkoznak. A presbiter a gyülekezet gazdája, a „nyáj őrízője”, aki felelősséggel tartozik a rábízottakért.
(…) A Magyarországi Református Egyházban a kettős elnökség elve érvényesül, azaz mind gyülekezeti, mind egyházmegyei, mind egyházkerületi szinten egy lelkész és egy presbiter együttesen látja el a vezetői teendőket (lelkipásztor-gondnok, esperes-gondnok, püspök-főgondnok, zsinati lelkész elnök-zsinati világi elnök). Így elmondhatjuk, hogy a református egyház igazi „civil” egyház. A presbitériumok száma változó, a gyülekezet létszámától függ, de előírás, hogy néggyel osztható számú presbitériumnak kell működnie egy gyülekezetben. (forrás)