Hát elérkezett a „nagy nap”! Csöngetett a postás. A kormány és személyesen a Vezér szeretetét, tiszteletét kifejező 10 ezer forintos (azért annyira mégsem szerethet!!!) Erzsébet utalványt kézbesítette.


Akár ingyen is!



Ami először a szemembe ötlött: az, akire a nemes feladatot bízták, bizony nem ismeri a saját anyanyelvét! Elég csúf stilisztikai hiba éktelenkedik a borítékon. Egykori magyar nyelv és irodalom szakos tanárként, szívesen adnék néhány órát az illetékesnek, anyanyelvi tudását fejlesztendő. S bár nem hangoztatom (a mellemet verve), hogy milyen fontos számomra a magyarságom és az anyanyelvem, ezt ingyen is megtenném. A kifogásolt mondat így szól: Óvatosan felbontandó!

Mondhatta volna szebben, kis lovag!” –, hogy  Rostand Cyranojának orrmonológjából idevágólag idézzek. Például: Óvatosan bontandó! Vagy: Óvatosan bontsa fel!

Miután óvatosan felbontottam a borítékot, csalódás ért: az utalványokhoz mellékelt, személyes miniszterelnöki levélen nem szerepelt Orbánia Első Számú Vezetőjének fotója! De ez lehet a rejtett ajándék: most egész nap törhetem a fejem (jó kis rejtvény!), hogy miért nem.

Ha netán szégyellené, én megérteném!



HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét