Szegénynek lenni nem bűn, hanem élethelyzet

Milyen országban élünk kedves uram?

T.K.I.: Valószínűleg. Nem sajnálom én a pénzt senkitől, de az élet nagy igazságtalanságának tartom, hogy ekkora jövedelmi különbségek lehetnek Magyarországon. Mondja már meg nekem, az a Süli vagy hogyan is hívják, képes az 5 milliós havi fizetése mellett még a parlamenti képviselőknek járó közel egymilliót is felvenni? Milyen országban élünk kedves uram? Már az egymillió is akkora pénzt, amennyit egy csóró ember együtt talán egész életében nem lát. Nem vagyok jó fejszámoló, de egymillió forint úgy 40 közmunkás havi bére.

b.l.:Sokan úgy vélik, hogy a szegénység leginkább a romákat érinti. 

T.K.I.: Aki ezt állítja, az előtte valószínűleg a Holdon élt. Magyarországon úgy 600-800 ezer cigány honfitársunk él, ugyanakkor szerény becslések szerint is legalább 2 millió ember él a létminimum alatti jövedelemből. A mi térségünkben rengeteg a kisnyugdíjas, akik havonta 100 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat kapnak. A hónap végére a szerény pénzecskéjüket elviszi a rezsi, a gyógyszerek költsége. Örülnek, ha hó végén kenyérre telik. Nem véletlen, hogy ma már az ételosztásainkon a kisnyugdíjasok vannak többségben.

b.l.: Közeledik a karácsony, a szeretet ünnepe. Ilyenkor mindenki adakozóbb, a szebbik arcát mutatja. Gondolom, az egyesület is készülődik már az ünnepre

T.K.I.: Tudja, megette a fene azt a jótékonyságot, amely nem szívből jön. Látva a politikusainkat megdöbbenek, hogy azok, akik egész évben egy szalmaszálat sem tettek odébb a nyomorultak érdekében, most milyen álszent módon próbálják magukat eladni. Mi egymás között, úgy szoktuk mondani, hogy az ilyen jótékonyság csak december 23-ig tart, utána már csak mi civilek és néhány egyház gondol csak azokra az emberekre, akiknek a karácsony is csak egy olyan ünnep, amikor nincs mit enniük. Most a karácsony öt munkaszüneti napot jelent, a hivatalos ellátórendszer ekkor zárva tart. Érdekel valakit, hogy az ünnep napjain mi kerül a nyomorban tengődők asztalára?

I. Debreceni Jótékonysági Pizzaparty

b.l.: Az egyesület a következő hetekben miként próbál segíteni?

T.K.I.: Az egész évben folyamatos akcióink,- például a ruhagyűjtés– mellett idén nagy fába vágtuk a fejszénket. Csatlakoztunk Tar Mihály televíziós szerkesztő nevéhez köthető, hét éve működő nagykanizsai kezdeményezéshez, és az egyesület megrendezi az I. Debreceni Jótékonysági Pizzapartyt, december 20-án, délután. Hála az eddig már beérkezett adományoknak, a debreceni esemény mellett, még egy jótékonysági pizzapartyt szervezhetünk, Hajdú-Bihar megye egyik legszegényebbek lakta településén, Bagaméron. Ennek az időpontja december 20 /csütörtök/ 10.00-óra. Így közel 300 gyermek számára tehetjük emlékezetessé a 2018-as karácsonyt. Felhívásunkra eddig 188 ezer forint érkezett, az adományok gyűjtését december 14-ig folytatjuk. Nagyon bízunk abban, hogy a végső összeg jóval meghaladja majd a 200 ezer forintot. Hálásan köszönöm az adományozók hozzájárulásait.

b.l.: Kik közül kerültek ki a támogatók?

T.K.I.: Úgy tapasztalom,hogy akiknek kevesebb jutott a földi jóból, jobban átérzik, mit is jelenthet több száz gyermek számára, a pizzapartyn való részvétel. Legalábbis az adományozók között – eddig–igazán tehetős ember, vagy éppen politikus nevével nem találkoztam. Lehet, hogy ő pénztárcájuk a hátralévő időben nyílik majd meg. Nem akarok rosszmájú lenni, de úgy látom, aki gazdag az igencsak fogához veri a pénzt, hogy még többje legyen, a politikusokról pedig vagy jót, vagy semmit.

b.l.: Említette, hogy Jézus születésének az ünnepén az állami szociális szolgáltatás szünetel. Mivel készülnek Önök?

T.K.I.: A több éves hagyománynak megfelelően december 26-án, az ünnep másnapján, a Petőfi térre hívjuk vendégségbe a városban élő szegényeket, a közmunkából tengődő családokat, a magukra maradt kisnyugdíjasokat, az utcán kivert kutyaként élő embertársainkat. Ünnepi menüvel próbáljuk – ha csak pár órára is – , szebbé tenni a térre érkezőknek a szent ünnepet.
A szeretet ünnepén igyekszünk ajándékokkal is kedveskedni a szüleikkel érkező gyermekeknek, s ha erre lehetőségünk lesz – az előző évekhez hasonlóan – a tér fáin meleg sálakkal, kesztyűkkel várjuk az ünnepi ebédre érkezőket. Szeretnénk, ha emlékezetes lenne 2018 karácsonya azoknak a nincsteleneknek is, akiknek nem lesz feldíszített fenyőfájuk, akik Szenteste még annak is örülnek, ha nem hidegben, fázva, dideregve telnek el az ünnep órái.

b.l.: Számítanak a városban élők segítségére, támogatására?

T.K.I.: Természetesen. Örömmel mondhatom, hogy az előző években is sokan támogatták az ünnepi ételosztást. Bízom abban, így lesz idén is így lesz. Kérünk minden jóérzésű honfitársunkat, – ha erre lehetősége van – akár anyagi támogatással, de akár meleg ruhaneművel, élelemmel, bejglivel, süteménnyel, gyermekjátékokkal, könyvekkel, járuljon hozzá a „nincstelenek karácsonyához”. Higgyék el, minden adomány jó helyre kerül, nagyon sok rászoruló ember számára szerezhetünk közösen örömet. Aki segíteni szeretne a facebookon megtalálja hogyan érhet el bennünket.

Mi nem ítélkezünk, hanem egy csipetnyit segíteni szeretnénk

fotó: bl.

b.l.: Gondolom nem bánja, ha az interjú készítője is hozzájárul anyagilag a karácsonyi ételosztásukhoz. Az összeg nem publikus, de talán az olvasóinkat is arra ösztönzi, hogy támogassák a nemes célt. Befejezésül muszáj megkérdeznem, mit gondol a saját tevékenységük „hasznosságáról” ?

T.K. I.: Jómagam és a barátaim tisztában vagyunk azzal, hogy szerény munkánkkal nem váltjuk meg a világot,csepp a tengerben amit végzünk. Nem tudjuk még csak a térségünkben sem megszüntetni a szegénységet, a nyomort. Mi nem ítélkezünk, hanem egy csipetnyit segíteni szeretnénk. Örülünk, hogy megtehetjük, és nem a sorban kell állnunk. Tudja, nincs jogunk senkit sem megszólni, hiszen bármikor, bármelyikünk kerülhet megoldhatatlan helyzetbe. Szegénynek lenni nem bűn, hanem egy élethelyzet. A kis csapatunkat együvé kovácsolta a felebarátaink szeretete, az elesettek támogatása. Pár hete, Ferenc pápa, a szegények világnapján így fogalmazott:

„A jogtalanság a szegénység perverz gyökere! A szegények kiáltása minden nappal erősödik, mégis minden nappal kevésbé hallatszik. Napról napra erősebb az a kiáltás, mégis napról napra kevésbé hallatszik, mert elnyomja a kevés gazdag lármája, akik egyre kevesebben vannak és egyre gazdagabbak.”