Varga Mihály szárba szökkenésről, kultúráról, búzáról, össznemzetről és persze háborús veszélyhelyzetről, unióról és a kormányról, ami megvéd

Kultúrát csak összetartozó emberek hozhatnak létre – hangoztatta Varga pénzügyminiszter szombaton Tiszafüreden, a „Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem” program Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei búzagyűjtő és összeöntő napján, hozzátéve, hogy ma százszor annyi kenyeret süthetnek az összegyűjtött lisztből, mint tizenhárom évvel ezelőtt, a program indulásakor – emelte ki a hírből az MTI.

Magyarok kenyere program

Varga Mihály, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) által rendezett eseményen arról beszélt, hogy

a Magyarok kenyere program egy bő évtizede egyfajta új nemzeti ünneppé nőtte ki magát: az önzetlen segítőkészség, a nemzeti összetartozás alulról szerveződő ünnepévé vált. A magyarságban töretlenül jelen van az összetartozás elemi érzése, amely ebben a programban is felszínre törhetett.

Tizenhárom évvel ezelőtt a pécsi Korinek László kezdeményezésére indult el a program és az első évben gyűjtött búza mennyisége egy bő évtized alatt a százszorosára nőtt. Ma százszor annyi kenyeret süthetnek az összegyűjtött lisztből, mint kezdetben – számolt be.

MTI/Mészáros János

„Kultúrát csak összetartozó emberek hozhatnak létre…”

A miniszter felidézte, hogy 13 évvel ezelőtt Pécs viselte az Európa kulturális fővárosa címet és ennél jobb nem is történhetett, minthogy a kulturális évadból „szárba szökkent” ez az összetartozást évről évre megerősítő civil kezdeményezés.

Augusztus 20-ra, Szent István napjára, az államalapítás ünnepére készül majd el a Magyarok kenyere program keretében az ország kenyere. Ehhez a 300 kilogrammos kenyérhez az anyaországi búza mellett a határon túlról, a diaszpórából is érkezik búza, kovász, só és forrásvíz. A Magyarok kenyere program ezért ma már tekinthető felkészülésnek az augusztus 20-át megelőző ünnepi, ugyanakkor cselekvő és a rászorulóknak aktívan segítő programsorozatnak.

Varga Mihály elmondta: az országszerte minden évben százával megtartott búzagyűjtó napok és összeöntések valósággal újrateremtették augusztus 20-a össznemzeti bázisát.

„Ez fejeződik ki a 15 millió magyar búzaszem szimbolikus megfogalmazásában is”.

Mészáros Lőrinc, a baromi nagylelkű - A nemzeti színű szalaggal díszített búza-adomány-sztori

Magyar hasba magyar búzát – kerül, amibe kerül….

Varga Mihály kitért arra, hogy a szomszédunkban zajló háború és a brüsszeli lépések a magyar agráriumra is káros hatással vannak. Felidézte, hogy néhány hónapja nemzetközi megállapodás született annak érdekében, hogy az ukrán gabona háborús helyzetben is eljusson a célpiacát jelentő afrikai országokba. Mint mondta: nem ez történt, a szállítmányok a közép-kelet-európai országokban rekedtek, felborítva a piacainkat, károkat okozva a helyi gazdáknak.

Ha nem akadályoznák meg, hogy az ellenőrizetlen minőségű ukrán gabona elárassza a magyar agrárpiacot, akkor a dömpingárak tönkretennék a magyar gazdákat és akár már jövőre magyar búza nélkül maradnánk. Bár Magyarország, történetének legnagyobb humanitárius akciójával segíti a háború sújtotta Ukrajnát, „nekünk a magyar az érdek az első. (…) Nem hagyjuk magunkat tönkretenni, megvédjük a magyar gazdákat az ellenőrizetlen minőségű ukrán gabonával szemben”

– hangsúlyozta Varga Mihály. Hozzátette:

minden magyar ember érdeke, hogy a magyar gazdák kiszámítható, fenntartható körülmények között termelhessenek. A kormány minden eszközt megragad azért, hogy ezt biztosítsa a számukra.

A nap további részében többek között búzaadományozó szertartás, valamint az új kenyér megszentelése, megáldása, megszegése szerepelt a kulturális és családi programok mellett.