Banánköztársaság
Vicces komédia, vagy tragikomikus igazság? – Olvassa és döntsön….
„Ahogy olvasom ezt a cikket, azon lamentálok, hogy ez egy vicces komédia, vagy tragikomikus igazság. Nos mind a kettő tragikus, mert egy pillanatra felmerülhet, hogy valóság. Minden esetre a pocsékolás, a herdálás, kétségbeejtő eszetlenség mintaképe…” – kommentelte Havas Henrik írásának egy hozzászólója. Ön szerint?
„Ahogy olvasom ezt a cikket, azon lamentálok, hogy ez egy vicces komédia, vagy tragikomikus igazság. Nos mind a kettő tragikus, mert egy pillanatra felmerülhet, hogy valóság. Minden esetre a pocsékolás, a herdálás, kétségbeejtő eszetlenség mintaképe…” – kommentelte Havas Henrik írásának egy hozzászólója. Ön szerint?
„Teljesen egyetértek egykori tanítványom, Szöllősi György véleményével,
miszerint a magyar labdarúgás feltámadása Felcsúton kezdődött. Minderről a Nemzeti Sport főszerkesztője a Puskás Akadémia öregdiák-találkozóján beszélt. Azt is mondta, hogy a jelenlévők óriási jövő előtt állnak, ha igyekeznek Puskás Ferenc legendáját életben tartani.
Ha őrzik a lángot, nekik is lehet diplomata útlevelük, és mindjárt meg is mutatta a sajátját.
Beszélt a kezdetekről is:
Amikor 1998-ban Orbán Viktor letette a miniszterelnöki esküt, magához hívott – sírta el magát Szöllősi – és megkérdezte, hogy van-e ötletem arra, hogyan tudnánk felvirágoztatni a magyar kultúra ékkövét, a labdarúgást. Én nagyon őszintén megmondtam, hogy ez két emberen múlik. Az egyik én lennék, mint utazó nagykövet, és természetesen főszerkesztő, a létrehozandó Sportújságírók Szövetségének az elnöke, később a nemzetközi szervezet főtitkára, és majd még később futball ügyekben illetékes ENSZ-főtitkár. Az újjáépítés másik oszlopa nem lehet más, csakis és kizárólag egy gázszerelő.
Miniszterelnök úr rögtön küldött is egy helikoptert Felcsútra
Alig ittuk meg a kávénkat, már meg is érkezett Mészáros Lőrinc. Rögtön csináltam egy fotót a nép gyermekéről. Gumicsizmában, munkásruhában, egy csőfogóval a kezében ölelkezett gyermekkori barátjával, aki akár Aranylabdás is lehetett volna, ha nem áldozza fel magát a haza oltárán.
Na, akkor két dolgot eldöntöttünk. A magyar válogatott kétszer játszott ugyan világbajnoki döntőt, de ezen túl kell lépnünk! Minimális cél a VB-aranyérem, és a kis Peti gyerek (mármint a Szijjártó) majd kipuhatolja, hogy megnyerhetnénk-e a Libertadores-kupát is. Ezután már csak a felcsúti stadion befogadóképességéről kellett döntenünk. Én ugyan 60-70 ezret javasoltam, de a miniszterelnök úr mérsékletre intett. Azt mondta, a felcsúti népesség másfélszeresével kell számolni, plusz mosoda, szökőkút, bővizű patak, híddal. Kérdeztem, hogy mi legyen a felszereléssel, de az se volt probléma, mert Viktor megveregette Lőrinc vállát, és azt mondta, hogy
,,Ugye, cimbora, te, mint ezermester legyártod a mezt meg a cipőt?”
Ami a márkanevet illeti, a két kis felcsúti csibész gyerekkorukban imádta a madarakat, nem is volt kérdés, hogy turulszárnyon jut el a hír a világ minden pontjára: a magyar labdarúgás Felcsúton feltámadt. (Minden nem magyar állampolgár, aki tudja, hogy hol van Felcsút, egyéves bérletet kap a Pancho Arénába és Lőrinc vagy saját jachtot, vagy kormánygépet küld a szerencsés megfejtőért.)”
