Banánköztársaság
Kis Miklós: Havi százezer forint alapjövedelmet most! – Ne kelljen választani tanulás és megélhetés között!
Oldalunk létpénzről indított vitájának legújabb hozzászólója Kis Miklós elemző: „A járvány idejére mindenképp érdemes bevezetni a válságkezelő alapjövedelmet. Ez egyes részleteiben eltér a Surány Gábor által javasoltaktól, de talán a hasonlóságok fontosabbak.” Vitánkhoz várjuk a további hozzászólásokat.
A létpénz téma talán még soha nem volt időszerűbb
A Párbeszéd közpolitikai stábjának tagjaként öt éve részt vettem a párt alapjövedelem koncepciójának kidolgozásában. Magam is hívévé váltam az alapjövedelem, vagy létpénz, avagy másképpen mondva a mindenkit megillető létbiztonság ügyének. Most, amikor egy mély gazdasági válság van sajnos kibontakozóban, és emiatt az állásvesztés esélye egyszerre jelenik meg sokaknál, az egész közösség, az egész nemzet ébred rá arra, mennyire fontos érték a jövedelembiztonság, a létbiztonság. Igen, Surány Gábor helyesen írja az alapjövedelem bevezetéséről: „itt az igazán jó alkalom”.
Vagy ahogy Victor Hugo írta: „Semmi sem hatalmasabb, mint az a gondolat, amire az idő megérett.”
A magyar kormány még semmit nem tett a munkavállalókért
A járvány idejére mindenképp érdemes bevezetni a válságkezelő alapjövedelmet (a válságkezelő alapjövedelem részleteiről itt olvashat). Ez egyes részleteiben eltér a Surány Gábor által javasoltaktól, de talán a hasonlóságok fontosabbak, kezdjük inkább azokkal.
Az alapjövedelem javaslata és Surány Gábor vitaindító gondolatai is azon a felismerésen alapszanak, hogy válságkezelő alapjövedelem bevezetésével elkerülhető lenne a szociális válság, és a mély, elhúzódó recesszió. E felismeréshez kellene mielőbb eljutnia minél több politikai szereplőnek, s legfőképpen a kormánypártoknak – mert bár a részletek is fontosak, de ez a legfontosabb belátás. Ha ez a felismerés nem válik eléggé széles körűvé, akkor a válság mindannyiunkat maga alá temethet.
Surány Gábor vitaindítójának első mondatával is maradéktalanul egyet lehet érteni: „ideje lenne valami lényeges, jelentős lépést tenni a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítésére”.
Nagyon is ideje lenne már jelentős lépést tenni, a magyar kormány az egyetlen térségünkben, amely még szinte semmit nem tett a munkavállalók kimentése érdekében – leszámítva, hogy kvázi hatályon kívül helyezte a munka törvénykönyvét. Ami egyvalamire lehet jó: a munkavállalók alku- és jövedelmi helyzetét rontva a válság elmélyítésére.
Míg más országok egymás után jelentik be a nagyobbnál nagyobb válságkezelő csomagokat – legutóbb a szlovák állam vállalta át a fizetések 80 százalékát a bezárt munkahelyeken – addig nálunk a magyar kormány alibizik. A Párbeszéd szerint Magyarországon is szükség lenne a járvány miatt bezárt munkahelyeken dolgozók bérének átvállalására, de a Fidesz annak ellenére nem hoz érdemi, munkavállalókat védő intézkedéseket, hogy több százezer munkanélkülire és recesszióra számít.
Emeljék a munkanélküli segély időtartamát, és összegét!
Az állásukat vesztő embereket az Európai Unió legrövidebb ideig tartó (36-90 napig) és rendkívül alacsony összeget folyósító (72.450-120.750 Ft/hó) munkanélküli segélye várja, ha egyáltalán jogosultak arra. A Párbeszéd a jogosultsági idő és az összeg emelését egyaránt szükségesnek látja.
De mindez nem elég, mert sokan nem jogosultak az álláskeresési járadékra: akik csak az utóbbi hónapokban kaptak munkát, akik önfoglalkoztatók, akik bejelentés nélkül dolgoztak… Ami valóban minden rászorulót elérhet, azt úgy hívják, alapjövedelem. Vagy hívhatjuk létpénznek is.
Az összegre vonatkozóan: a havi 100 ezer forintos válságkezelő alapjövedelem – az év végéi g. Ez azt jelenti, hogy a magyar állam legalább havi 100 ezer forint jövedelmet garantál – tehát, ha szükséges, 100 ezer forintig kiegészíti a jövedelmeket. A kiskorúak után a szülők legalább 50 ezer forintra lennének jogosultak gyermekenként – a kiegészítés itt akkor járna, ha a családi pótlék és a gyermekek utáni adókedvezmény összege együttesen nem éri el ezt az összeghatárt.
A nyugdíjak értékét felzabálja a válság
A jogosultsági kör legyen szélesebb a Surány Gábor által javasoltnál, szükség esetén minden állampolgárnak jár. Így például a nyugdíjasoknak is, akik a vitaindító javaslat szerint kimaradnának, hiszen ők nem szerepelnek a NAV bevallásaiban. A nyugdíjasok a válság hatására alaposan megemelkedett árakkal néznek szembe, így indokolt a kisnyugdíjak 100 ezer forintra történő kiegészítése.
Ne kelljen választani tanulás és megélhetés között!
Hasonlóképpen indokolt a felsőoktatási hallgatóknak is az alapjövedelem juttatása akkor is, ha nincs tavalyról igazolt munkajövedelmük. A diákok diákmunkához jutásának lehetősége beszűkül, s a családi támogatások forrásai is elapadhatnak. Ne kelljen választani tanulás és megélhetés között! De miért ne lehetne kiegészíteni a gyesen lévők nettó 25650 forintos jövedelmét is 100 ezer forintra? Nyilvánvaló, hogy nem ebből élt eddig sem a gyesen lévő, hanem a gyes mellett végzett részmunkaidős munkából és/vagy a partnere munkajövedelméből – ezek a bevételek azonban most elillanhatnak.
Válságkezelő alapjövedelem
Sorolni lehetne tovább a példákat, miért nem jó a jogosultságot a tavalyi év adózott bevételeihez kötni. Fontos tehát, hogy a válságkezelő alapjövedelem valóban mindenkinek, minden polgárnak járjon.
Ami a költségeket és az alapjövedelem forrásait illeti. Surány Gábor kiszámolta, hogy az ő elképzelése havi kb. 350 milliárdba, fél évre 2.100 milliárdba kerülne. Igen, ez a bruttó összeg. De ne feledkezzünk el arról, hogy az alapjövedelem túlnyomó részét elköltenék. Az áfahatás (a kincstárba visszakerülő áfa összege) miatt elég lett volna nagyjából havi 280 milliárddal, fél évre kevesebb, mint 1.700 milliárddal számolnia. A mi javaslatunk mintegy 1.400 milliárd, az áfahatással csökkentve nagyjából 1.100 milliárd forintba kerülve. Így bár mi magasabb alapjövedelemmel, hosszabb időszakkal (8 hónap) és szélesebb jogosulti körrel számol, mint Surány Gábor, a végszámla mégis kisebb. Ennek oka, hogy ebben konstrukcióban kiegészítjük a jövedelmeket, ezt a szigorú szakmai zsargonban egyébként garantált minimumjövedelemnek mondjuk. (Az egészségügyben dolgozók pedig kapjanak ettől függetlenül rendkívüli bérpótlékot és rendes béremelést is!)
Milliárdosok szolidaritási adója és a progresszív személyi jövedelemadó
1.100 milliárd forintot meglehetősen könnyű az idei költségvetésben találni. Csak az állami beruházások végösszege 2.111 milliárd forint, s a lista tele van teljesen fölösleges, értelmetlen beruházásokkal. Ilyen például a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása, amely soha nem fog megtérülni, sportcsarnokot sem feltétlenül most kellene építeni, s még sorolni lehetne hosszasan. További forrásként felmerülhet a milliárdosok szolidaritási adója és a progresszív személyi jövedelemadó bevezetése is. De ilyen válságban van lehetőség a közvetlen jegybanki finanszírozásra, egyfajta helikopterpénz bevetésére is.
A lehetőség a válságkezelő alapjövedelem bevezetésére tehát adott, egyszerűen nem igaz, hogy nincs rá pénz. A lehetőséggel élni kell ahhoz, hogy – ahogy Surány Gábor a vitaindítójában írta –„a válság utáni kilábalás gyors lehessen, és mindenki érezze, nem hagyták az út szélén”.
(A szerző – Kis Miklós – a Párbeszéd közpolitikai stábjának szakértője, elemző, újságíró.)
