Elkotyogta a Fidesz frakcióvezetője, hogy erősen szorong. Nem csoda, miután tízezrek adtak hangot annak: tele van a hócipőjük a pártjával, a propagandájával, a gyűlöletkeltésével, a megosztó hablatyolásával, s vezetői leplezetlen dőzsölésével. A mellébeszélése árulta el.


A szokásos bárgyú magyarázat

Mert mellébeszélt most is, amikor leegyszerűsítette a szokásos, bárgyú, unalmas sorosozásra, bevándorláspártizásra az illiberális NER, a kizárólag a Fidesz-KDNP által „törvényesített” rabszolga-túlóráztatás és a három évig késleltetett túlóradíj-fizetés elleni – valamint a demokráciáért, a tanszabadságért, a sajtószabadságért, az emberi jogokért, az európai normákért kiálló – tüntetést.

Kocsis szerint

„a tüntetésen azok a pártok vettek részt, amelyek támogatják a bevándorlást és Soros Györgyöt”.

Ha igaza lenne, akkor tüntetők meglehetősen zabos tömegei nem azt kiabálták volna, hogy „Orbán takarodj!” és hogy „Mocskos Fidesz!”. Azt skandálták volna: „Bevándorlókat várunk!” és „Éljen Soros!”…

Kocsis szerint az ellenzéki pártok ötlete, hogy közös listán indulnak az EP-választáson, azt jelenti: lesz egy bevándorlásellenes lista, amelyen a Fidesz-KDNP-re lehet majd szavazni, és egy „Soros-lista” azokkal, akik támogatják a bevándorlást és Soros Györgyöt.

Paranoid, elterelő riogatás

Ami így ugye csupán egy szemenszedett konteó. Talán annyi igaz lesz belőle, hogy végül két lista lesz: a fideszes és a közös ellenzéki… Ha sikerül. Talán.

Ha Kocsis az efféle paranoid, és persze elterelő riogatás helyett hitelesen akart volna beszélni, akkor (legalábbis a saját „fiatal? demokrata?” elvei szerint) három dolgot őszintén ki kellett volna mondania. Ám ezt nem merte/nem akarta/nem bírta megtenni.

Először is azt kellett volna állítania, hogy szerinte Magyarországon az összes nem fideszes erő – legyen szó a parlamenti ellenzékről, az oda tartó Momentumról és a Kétfarkú Kutya Pártról s híveikről, az utcán is tiltakozó civilekről, a diákokról, a tanárokról, az egészségügyiekről, az akadémikusokról, a besokallt „szívlapátos” melósokról, a szakszervezetiekről, a lecsúszó nyugdíjasok millióiról, a hitelkárosultakról, a hajléktalanokról, s egyáltalán bárkiről, aki nem fideszes, azaz sértett és/vagy vesztes – szóval nép őfelségének túlnyomó többsége bevándorláspárti és Soros-bérenc. Ami ugye annyira nyilvánvalóan röhejes képtelenség, hogy érthető, ha ezt nem merte kimondani.

Amit esze ágában sem volt kimondani

Másodszor azt, hogy lesz az EP-választáson egy ellenzéki lista, ami azonban azt jelenti, hogy – az ő számára sajnos – megelégelte az „emúúút akárhány évet”, a leépülést, a múltba fordulást, a gyűlölködést, a kilátástalanságot a nép zöme. S e listán azokra lehet majd voksolni, akik nem „brüsszelitabürokratázó”, a határon pengés kerítést emelő, a belső elégedetlenséget paprikasprayvel, könnygázzal „kezelő”, az ellenzéket semmibe vevő, meg nem hallgató, a javaslatait félresöprő, a képviselőit büntető, kitiltó, akár meg is verető hatalomról, s nem is euroszkeptikus, illiberális nemzetek Európájáról, hanem humanista, a jövőt együtt építő, együttműködő európai nemzetekről, és persze centrális erőterű országok helyett a hatalommegosztást tiszteletben tartó jogállamokról (s főleg ilyen Magyarországról) álmodoznak – és ezért fogtak össze. Ám ez meg nyilván igaz lenne. Ezért érthető, ha ezt esze ágában sem jutott kimondani. Helyette maradt neki a bevándorláspártizás, a sorosozás…

Harmadszor azt, hogy az ellenzéki közös lista nem is az ellenzéki pártok ötlete. A Fideszé. Az teremtett itt olyan feltételeket, mondhatni kényszert, hogy kizárólag akkor lehessen majd visszaállítani a magyar demokráciát, a jogállamot és kiakolbólítani az „örök hatalomból” az uralkodó pártot meg a vezérét – s velük a nép javait akaró és meg is kaparintó keveseket a rongyrázó jólétükből – ha a sokféle zászló alatt vonuló minden ellenzéki erő megalkuszik, hogy egy fideszes jelölttel szemben mindenütt csak egy ellenzéki jelölt (közös ellenzéki lista) álljon. Ez pedig annyira fontos tény, hogy sokkal nagyobb lehet a hatása a hazai EP-választásra, mint a bevándorlásnak vagy az agg Soros akárhány milliárdjának. Erről is hallgatott. Jó okkal. Elvégre ha beszél róla, akkor csak azzal kezdheti: kedves magyar emberek! Bocsánatot kérünk…

Minősíthetetlen mellébeszélés

Végül: Kocsis az ellenzéki pártok viselkedését „a túlóratörvény elfogadásakor a parlamentben vagy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) épületében zavarkeltésnek, figyelemfelhívásnak, hergelésnek és hisztériakeltésnek minősítette, és szerinte mindez a kampány része”.

Amiből a sorok között olvasni tudó, pártállami sajtón edződött publikum számára nyilvánvaló, hogy a Fidesz-KDNP és képviselői, s a kormány és szervei, (az alkalmazott őrzőket-védőket is ideértve) a túlóratörvény elfogadásakor a parlamentben vagy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) épületében zavarodottan figyelve, felhergelten, hisztérikusan – és ilyen állapotban tán nem is meglepő: olykor erőszakosan – viselkedtek.

S az, hogy a mai állampárt frakcióvezetője már minősíthetetlenül mellébeszél, ha ezzel diabolizálhatja a hazai ellenzéket és Európa haladó erőit, s főleg rettegtetheti, bevándorlással riogathatja és sorosozással vadíthatja a Fidesz-KDNP szavazótáborát – no, ez mind: a fideszes kampány része.

Riadalom, rettegés, erőszak… Velük bizony ilyen lenne Európa is. Mintha a valamikori Bibó szakkollégisták, az ország mai fideszes urai már rég elfelejtették volna Bibó István leggyakrabban idézett gondolatát: „A demokrata nem fél”…


Mit gondolhatnak akkor a saját szavazóikról?

Kapcsolódó

Szombaton a magyarok megüzenték: nem kérnek a rabszolgatörvényből

 

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét