Kerítésen innen
Mi a stájsz, Orbán úr? „Katonai műveleti veszélyhelyzet” helyett marad a háborús változat, méghozzá 2024. május 23-ig?
Orbán Viktor Orbán Viktor egyetlen európai politikusként részt vett a pekingi gazdasági fórumon, ahol Vlagyimir Putyinnal is találkozott, amin kerülve a „háború” szót azt mondta, hogy „a katonai műveletek és a szankciók miatt a kapcsolataink sok kárt szenvedtek”. Szerdai hír ezzel szemben, hogy „a kormány fél évvel újra meghosszabbítaná a háborús veszélyhelyzetet”.
Orbán Viktor Orbán Viktor egyetlen európai politikusként részt vett a pekingi gazdasági fórumon, ahol Vlagyimir Putyinnal is találkozott, amin kerülve a „háború” szót azt mondta, hogy „a katonai műveletek és a szankciók miatt a kapcsolataink sok kárt szenvedtek”. Szerdai hír ezzel szemben, hogy „a kormány fél évvel újra meghosszabbítaná a háborús veszélyhelyzetet”.
Most akkor mi a stájsz, Orbán úr?
A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosítását javasolja Tuzson Bence igazságügyi miniszter. Ne legyen kétség, a „bátrak” már emelik is szavazásra a kezüket, vagyis nyomják a számukra kijelölt gombot.
Az Orbán-kormány a fideszes többségű Országgyűlés felhatalmazását kéri, hogy a veszélyhelyzetet további 180 nappal meghosszabbíthassa, egészen 2024. május 23-ig.
Bicskéig….
A kormány először tavaly májusban egy rendeletben az egész országra kihirdette a háborús veszélyhelyzetet. Az ugyanakkor az Alaptörvény kilencedik módosítása óta harminc napra hirdethető ki, csak országgyűlési felhatalmazással hosszabbíthatja meg a kormány, amely
ezt követően akár rendeletben is felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet törvényi rendelkezésektől és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
A javaslat célja, hogy
az Országgyűlés az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján ismételten felhatalmazza a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetet további 180 nappal meghosszabbíthassa.
A parlament legutóbb május 3-án hatalmazta fel a kormányt a veszélyhelyzet, és a rendeleti kormányzás meghosszabbítására. Akkor még Varga Judit érvelt azzal, hogy az orosz–ukrán háború okozta humanitárius és gazdasági helyzet kezeléséhez kell biztosítania a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét.
Emlékeztetőül…
Orbán Viktor egyetlen európai politikusként részt vett a pekingi gazdasági fórumon, ahol Vlagyimir Putyinnal is találkozott. Az orosz elnöknek ez volt az első külföldi útja azóta, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene az Ukrajna ellen indított háborúban Oroszországba hurcolt gyerekek ügyében, és az első, EU-s ország vezetőjével folytatott találkozója volt a háború kezdete óta.
A találkozó nyilvános részén először Putyin beszélt,
kiemelve, hogy Magyarországgal folyamatosan egymás érdekeinek szem előtt tartásával épülnek a kapcsolatok, nagy örömére van az újabb találkozó, mivel „a mai bonyolult geopolitikai helyzetben a kapcsolattartás és a kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei korlátozottak”, de sok európai országgal így is jó a viszony, köztük Magyarországgal – derült ki a Ria Novosztyi tudósításából.
fotó: orbán Viktor Facebook oldala
Ezután Orbán Viktor következett:
Orbán azzal kezdte, hogy 2009 óta tizenharmadik alkalommal találkozik Vlagyimir Putyinnal. A Ria Novosztyi tudósításában az orosz tolmács hangja miatt a kormányfő kevéssé hallatszik. „Voltak nehéz találkozók, de olyan nehéz, mint ez, még nem volt. Ilyen nehéz helyzetben még sosem voltunk. Magyarország sosem akart ellenállni Oroszországnak, ellenkezőleg, Magyarország célja mindig az volt, hogy a lehető legjobb viszonyt alakítsa ki”.
„A katonai műveletek és a szankciók miatt a kapcsolataink sok kárt szenvedtek”
– mondta Orbán, magyarul is hallhatóan kerülve a háború szót. Oroszországban törvény tiltja, hogy az Ukrajna ellen Putyin által megindított háborút háborúnak nevezzék.
Orbán diplomáciai taktikázást választott ezzel a kifejezéssel. Oroszországban ugyanis „rendkívüli katonai művelet” a hivatalos neve az Ukrajna ellen indított háborúnak, ezt a kifejezést Orbán elkerülte, miközben tulajdonképpen Putyint is felelőseként jelölte meg annak, hogy a kapcsolatok fejlesztése nehezebbé vált.
Patikamérlegen voltak a szavai akkor is, amikor a kapcsolatok kilátásairól beszélt, hangsúlyozva azonban kormánya eltökéltségét a viszony megőrzésében.
„Elnök úr, tudja, milyen Magyarország, mik a lehetőségei. Amit ma tehetünk, azt megtesszük. Megmentünk mindent, amit lehet a kétoldalú kapcsolatainkból. Érdekünkben van az együttműködés fenntartása nemcsak az eszmecsere szintjén, de a gazdaság szintjén is, amíg lehet”
– mondta, jelezve a buktatókat és Magyarország mozgásterének korlátait, majd váratlanul alapvető dolgokat köszönt meg Putyinnak:
„Szeretném megköszönni önnek, hogy a Roszatom a mi nagyszerű partnerünk maradt, köszönöm a Gazpromnak, hogy betartotta a szerződésben foglaltakat. Sokat sikerült tehát megőriznünk (a kapcsolatokból).”
Ezután ismét a korlátokat jelezte, amelyek hangsúlyozottan Magyarországon kívüli körülmények következtében emelkedtek:
„Senki sem szereti, ha az eredményei szertefoszlanak, olyan okok miatt, amelyekről nem tehet”
– zárta Orbán, remélve, hogy a kapcsolatok építése így is folyhat a jövőben.