„Aggasztó, hogy Magyarország úgy döntött, ilyen módon lép kapcsolatba Putyinnal. Ahogy az a nyelvezet is aggasztó, amivel a miniszterelnök Putyin ukrajnai háborúját jellemezte. Mindkettő megérdemelte, hogy megvitassuk.” – mondta David Pressman nagykövet a Szabad Európának adott exkluzív telefoninterjújában.
„Aggasztó, hogy Magyarország úgy döntött, ilyen módon lép kapcsolatba Putyinnal. Ahogy az a nyelvezet is aggasztó, amivel a miniszterelnök Putyin ukrajnai háborúját jellemezte. Mindkettő megérdemelte, hogy megvitassuk.” – mondta David Pressman nagykövet a Szabad Európának adott exkluzív telefoninterjújában.
Csütörtök reggel találkoztak a NATO-tagországok nagykövetei és Svédország Budapestre akkreditált nagykövete. A találkozó apropóját az adta, hogy a NATO-tagokat egyre nagyobb aggodalommal tölti el Magyarország mélyülő kapcsolata Oroszországgal.
„Ha jogos biztonsági aggályaink vannak, elvárjuk, hogy komolyan is vegyék”
– mondta David Pressman nagykövet. Hiába tart még mindig Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, az elmúlt napokban felgyorsultak az események a magyar–orosz kapcsolatok terén. Múlt pénteken Szijjártó Péter külügyminiszter Moszkvában tárgyalt, e hét kedden pedig Orbán Viktor személyesen találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Pekingben.
Ezek voltak a közvetlen kiváltó okai annak a csütörtök reggeli megbeszélésnek, amelyen a NATO-országok nagykövetei és Svédország Budapestre akkreditált nagykövete vett részt
– tudta meg a Szabad Európa.
„Mindannyian aggódunk amiatt, hogy a magyar miniszterelnök találkozott Putyin elnökkel, miközben Oroszország agresszorként áll háborúban Ukrajnával”
Első sorban a Putyin-találkozó volt a téma:
„Aggasztó, hogy Magyarország úgy döntött, ilyen módon lép kapcsolatba Putyinnal. Ahogy az a nyelvezet is aggasztó, amivel a miniszterelnök Putyin ukrajnai háborúját jellemezte. Mindkettő megérdemelte, hogy megvitassuk.”
A portál kérdésére, hogy minek kellene történnie ahhoz, hogy többé már ne szövetségesként tekintsenek Magyarországra elmondta:
„Szövetségesként tekintünk Magyarországra, de ugyanakkor látjuk azt is, hogy Magyarország egyre mélyíti kapcsolatát Oroszországgal Ukrajnában vívott brutális háborúja ellenére. Fontosnak tartjuk, hogy ezekről a döntésekről fenntartsuk a párbeszédet a magyar kormánnyal és a magyar emberekkel is”
Arra az újságírói felvetésre, hogy nem tart-e attól, hogy ezek a magyar külpolitikát érintő kritikák visszafelé sülhetnek el, és a magyar kormány a saját javára fordíthatja, ugyanis rendre nemtelen külső támadásnak minősíti a hasonló bírálatokat, és áldozatnak mutatva magát arról beszél: azért támadják Magyarországot a nagyhatalmak, mert kiáll a „hagyományos értékek” védelme mellett, azt válaszolta:
„Az Egyesült Államok és a szövetségeseink által felvetett biztonsági aggályokról a magyar kormány rendre azzal próbálja meg elterelni a figyelmet, hogy azt állítja: valójában a megosztó kulturális kérdésekben elfoglalt álláspontja miatt támadjuk. De ez természetesen nem igaz. Nem hiszem amúgy, hogy bárkit meggyőznének a kormány ilyen irányú próbálkozásai. De ha jogos biztonsági aggályaink vannak, akkor ezeket az aggályokat közöljük a szövetségeseinkkel, és elvárjuk, hogy komolyan is vegyék”.