Dúl a bérháború a két hamburgergyár, a McDonald’s és a Burger King között

Vajon melyik étteremláncnál magasabb az átlagos fizetés, hová éri meg elmenni akár diákként, akár teljes állásban? Ezzel a lérdéssel fogalalkozik a Pénzcentrum cikke. A járványt megelőző két évben a két nagy hazai gyorsétteremlánc bevételei 17-24 százalékos növekedést mutattak és folyamatos volt a munkaerőfelvétel is. A járvány következtében elrendelt korlátozások azonban a McDonald’s és a Burger King éttermeit is sújtották. Az elviteles étellel, drive in szolgáltatással, házhozszállítással el tudták érni, hogy ne legyen akkora a deficit – a sajtburger nagyon fogyott a pandémia alatt is -, viszont a bevétel és adózott eredmény 2020-ban így is erőteljes csökkenést mutat.

Lefelé muató grafikon

a McDonald’s hazai éttermeit üzemeltető Progress Étteremhálózat Kft. tavalyi évi nettó árbevétele 37,41 milliárd forint volt, míg 2019-ben a 41,04 milliárd forintot is elérte. Ez 8,85 százalékos visszaesés.
A Burger King éttermeket üzemeltető Fusion Befektetési Zrt. nettó árbevétele 2020-ban nagyjából a fele volt a Mekiének, 18,65 milliárd forint. A 2019-es évhez képest ez 8,6 százalékos visszaesést jelent, hasonlóan a riválishoz.

Előremenekülés, vagy egyhelyben topogás?

Múlt évben nagy port kavart, hogy a Nyugati téri aluljáróban végleg megszűnt a burgerkirály, viszont 2021-ben három új hely is nyílhat a tervek szerint: Sopronban, Siófokon és Szolnokon.
McDonalds: 93 éttermet üzemeltet Magyarországon, melyek közül 41 a fővárosban található – a legutólsó Békéscsabán nyitott -a harmadik hullám kellős közepén- tavaly év végén.

Melósok itt is ott is

Látva az étteremhálózatok nagyságát nem csoda, ha a McDonald’s árbevételben, adózott eredményben, illetve a dolgozók számában is lekörözi a Burger Kinget. Kérdés viszont, hogy mennyit költenek emelett a bérekre, és mennyire jön ki az átlagos bér a cégeknél. Természetesen, amikor átlagról beszélünk, abban benne van az össze alkalmazott a takarítótól kezdve, a könyvelőn át a vezetőségig, tehát nem kizárólag az éttermi dolgozók bérét kell alatta érteni.

2020-ban a Meki 1994 főt foglalkoztatott átlagosan, míg a Burger 1013 főt. A McDonald’s így 2019-hez képest létszámban 14,7 százalékos növekedést ért el a létszámban, míg a Burger King 25,8 százalékos bővülést. Az átlagos bruttó havi bér, ami az éves bérköltség és a foglalkoztatottak átlagos számának elosztásából adódik, mindkét lánc esetében csökkenést mutat. A Mekiben bruttó 328 441 forintot, a Burger Kingben 293 493 forint. Előbbi 5, utóbbi 9,4 százalékos visszaesést jelent 2019-hez képest.

Mennyi az annyi?

Még az előtt, hogy a koronavírusjárvány betört volna Magyarországra, a McDonald’s éttermek üzemeltetője elárulta a Pénzcentrumnak, milyen béremelést terveznek 2020-ban: “az éttermi vezetők 10 százalékkal, a többi éttermi munkavállaló pedig 12 százalékkal több pénzt vihet haza minden hónapban” – válaszolták akkor. Majd pedig kifejtették, hogy az emelés után a budapesti McDonald’s éttermekben a belépés napjától bruttó 270 680 forint a munkatársak havi juttatása (extra juttatások és műszakpótlék nélkül). Kérdés, hogy ebből mi valósult meg, mivel friss információnk nincsenek a teljes állású kezdőbérről. A korlátozások feloldása és a nyár együttes hatására viszont egyre több diák helyezkedhet el a gyorsétteremláncoknál.

Munkanélküliek, diákok figyelem!

A diákmunkák esetében a FürgeDiák oldalán a fővárosi Mekik általában bruttó 1200 forint/óra bért fizetnek, és 18:00 után pótlék is jár, de egyes helyeken az 1625 forintot is elérheti. Heti 20 órával számolva az alapbér bruttó 96 ezer forint pótlékok nélkül. A MADS diákszövetkezet hirdetése alapján a Burger Kingben a bruttó alapbér 1025 Ft/óra + műszakpótlék + bónusz éttermi dolgozóknak, mindegy, hogy a Blahán, az Astórián, vagy egy nyíregyházi kajáldában dolgozik-e. Ezek alapján nem csak a cégbeszámolókból átszámolt átlagbér, hanem a diákmunka bére is alacsonyabb a Burger Kingben.

Nem minden a pénz

Ne feledjük azonban, hogy egy friss kutatás szerint: az előző évek trendjeihez képest a kezdő fizetés nagysága (41%) csak a negyedik helyet foglalja el a fontossági sorban: továbbra is számít tehát, de a fiatalok manapság már más, kevésbé az anyagiakhoz köthető szempontokat is komolyan mérlegelnek a munkahelyválasztáskor.

(Olvassa el a teljes cikket a Pénzcentrum oldalán!)

Előzmény

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük