Kerítésen innen
Már csak a gombnyomogató bátrakra vár a gránitszilárdságú alaptörvény 12. módosítás-tervezete és más finomságok is lesznek
Legutóbb 2022-ben esett neki a gránitszilárdságúnak az Orbán-kormány, akkor többek között a polgármester- és az európai parlamenti képviselőválasztást tették egy napra és bevezették a vármegyézést. Most érkezett el az ideje az újabb nekiveselkedésnek: a szakszervezetek megszüntetése és az, hogy a honvédelmi miniszter lényegében azt csinál a katonákkal, amit akar.
Legutóbb 2022-ben esett neki a gránitszilárdságúnak az Orbán-kormány, akkor többek között a polgármester- és az európai parlamenti képviselőválasztást tették egy napra és bevezették a vármegyézést. Most érkezett el az ideje az újabb nekiveselkedésnek: a szakszervezetek megszüntetése és az, hogy a honvédelmi miniszter lényegében azt csinál a katonákkal, amit akar.
Szentkirályi kormányszóvivő asszonyság férje, Szalay-Bobrovniczky, a hadúr
Míg a „szuverenitásvédelmi” törvényről szóló javaslatot a Fidesz-frakció, az ehhez kapcsolódó Alaptörvény-módosítást – sorrendben a tizenkettediket – már a kormány nyújtotta be kedden este az Országgyűlésnek. A szuverenitási törvény tervezete a várakozásoknak megfelelően tartalmaz egy olyan állami szervezet, a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását, amely a külföldi beavatkozási kísérleteket monitorozza, továbbá tartalmazza azt az ígért Btk.-szigorítást is, amely alapján akár 3 év börtönt is kaphat a választásokon „külföldi finanszírozást” elfogadó jelölt.
A „szuverenitásvédelmi” javaslatcsomagnak része az Alaptörvény módosítása is.
Ennek lényege, hogy az Alaptörvényben kiegészítenék az alkotmányos önazonosság és a keresztény kultúra védelmét érintő meglévő részt a Szuverenitásvédelmi Hivatalra történő utalással. A módosított szöveg szerint ugyanis
„az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.”
Az indoklás szerint a kiegészítés
„támogatja a demokratikus elszámoltathatóságot, a szabad és tisztességes választásokat”.
Méghozzá azáltal – folytatódik az indoklás –, hogy egy olyan szerv létrehozását irányozza elő, amely tevékenységével hozzájárul Magyarország alkotmányos önazonosságának védelméhez.
E független szerv az állami, társadalmi és politikai döntéshozatali folyamatokba való külföldi beavatkozásokat, valamint a választási folyamatok befolyásolására irányuló, külföldről támogatott tevékenységeket hivatott vizsgálni.”
…és tovább is van….
Ezzel vége is a szuverenitásvédelmi célú módosításoknak, viszont egyúttal három másik, fontos ponton is módosítani javasolja a kormány az Alaptörvényt. Az egyik változtatás nem meglepetés, hiszen a Rogán Antal miniszter által bejelentett, a digitális közigazgatási ügyintézést lehetővé tevő mobilapphoz kapcsolódó módosítás szándéka ismert volt. A változtatás lényegében
arra hatalmazza fel alaptörvényi szinten az államot, hogy a majd jövőre induló Digitális Állampolgárság Program (DÁP) mobilappján keresztül intézett ügyeknél adatkezelő legyen.
Nem meglepő, bár nem reklámozta a kormányzat,
hogy a vendégmunkástörvényként emlegetett új idegenrendészeti jogszabálycsomaghoz kapcsolódóan az Alaptörvényt is módosítják, bevezetve a választójoggal összefüggésben a
„huzamos tartózkodásra jogosultság”
kifejezést. Az indoklás szerint ugyanis meghaladottá váltak a „letelepedett” és a „bevándorolt” fogalmak. Az indoklás hangsúlyozza egyébként, hogy ez a változás nem érinti a módosítás hatálybalépésekor bevándoroltként vagy letelepedettként elismert személyek választójogát.
Ami viszont teljesen új elem az Alaptörvény-módosító csomagban, az az a kiegészítés, miszerint „a haza védelme nemzeti ügy”.
Eddig ugyanis csak annyi szerepelt a szövegben, hogy minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.
De ezzel nincs vége az ilyen típusú változtatásoknak,
mivel az Alaptörvénybe foglalnák azt is, hogy a Magyar Honvédség hivatásosainak jogállását érintő mindenfajta változtatásra majd kormányrendelet ad „biankó” felhatalmazást a honvédelmi miniszternek. Nem bíznak azonban mindent Szalay-Bobrovniczky Kristófra, hiszen azt már most beleírják az Alaptörvénybe, hogy
a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet.
Valamiféle „szakszervezet-pótlékot” azért lehet, hogy a kormány megenged majd, mert a szöveg úgy folytatódik:
„A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben működő más érdek-képviseleti szervezet a Kormány rendeletében meghatározott sajátos szabályok szerint alakulhat és tevékenykedhet.”
A katonákat érintő változtatások szükségességét a szövegtervezet azzal indokolja, hogy
„ezzel biztosítja a kormány számára egy hatékony és a változó kihívásokat eredményesen lekövetni képes jogállási rendelet megalkotását.”
