Kerítésen innen
Orbán mikrofonállványt váltott, de mondandót nem
Érezhetően közeleg az év vége, ezt abból is lehet tudni, hogy Orbán Viktor hosszabb lélegzetű „kérdezek-felelekbe” ment bele a TV2 Tények műsorban amolyan főpróbaképpen a csütörtöki kormányinfón tervezett fellépése előtt. Zanzásítva mondandóját: minden úgy jó, ahogy csinálom!
Érezhetően közeleg az év vége, ezt abból is lehet tudni, hogy Orbán Viktor hosszabb lélegzetű „kérdezek-felelekbe” ment bele a TV2 Tények műsorban amolyan főpróbaképpen a csütörtöki kormányinfón tervezett fellépése előtt. Zanzásítva mondandóját: minden úgy jó, ahogy csinálom!
Kifejtős rész 1.
A kormányfő kifejtette, korábban azt gondolta, merész célkitűzés lesz, ha év végéig 10 százalék alá tudják vinni az inflációt, mert az energiaárak az „égbe mentek”, és a Brüsszelben meghozott szankciók még rontottak is a helyzeten. Hozzátette, most nem zárja ki, hogy december végén 7 százalék körül lesz az infláció. Hangsúlyozta, a következő évre 6 százalékos inflációval tervezték a költségvetést, de ma az tűnik valószínűbbnek, hogy ez kevesebb lesz, akár 5 százalék is lehet.
„Úgy érzem, hogy jó pályán vagyunk”.
2024-re nézve reális célkitűzés, hogy a gazdasági növekedés meginduljon – emelte ki. Úgy fogalmazott:
ez azt jelenti, hogy 2023-ban azért harcoltunk, hogy ne legyen rosszabb, 2024-ben azért tudunk dolgozni, hogy jobb legyen. Ez egy más perspektíva, ebből a szempontból 2024 jóval reményteljesebb évnek látszik most, mint amilyen 2023 volt.
Budapest, 2023. december 20. Orbán Viktor miniszterelnök (j) interjút ad Gönczi Gábor műsorvezetőnek a TV2-ben MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Kifejtős rész 2.
A kormányfő megerősítette: nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. Az EU nem csinált még olyat, hogy egy háborúban álló országgal kezd csatlakozási tárgyalásokat – mutatott rá. Szerinte ugyanis olyan kérdések merülnek fel: mekkora államról van szó vagy Ukrajna azon részét is felveszik-e, amelyet megszálltak az oroszok. Orbán Viktor azt mondta, mivel Ukrajna nagy ország, uniós felvételének a hatásait „mérnöki pontossággal” ki kell számítani.
Még fel sem vették Ukrajnát, de a közép-európai gazdák már bajban vannak; a mezőgazdaságot az ukrán csatlakozás agyonvághatja
– tette hozzá. Ugyancsak problémaként említette, hogy a fuvarozók – nemcsak a magyarok, hanem a lengyelek és a szlovákok is – bajba kerültek, mert megengedték, hogy az ukránok belépjenek az uniós piacra. Nehezményezte, hogy Brüsszel nem biztosított objektív elemzést arról, mit jelentene Ukrajna felvétele az EU-ba. Felhívta rá a figyelmet, hogy
becslések vannak csak, amelyek szerint 150-190 milliárd euró között van az az összeg, amit valahonnan pluszban elő kellene teremtenie az uniónak, ha valóban fel akarná venni Ukrajnát.
Rámutatott: Ukrajna felvétele esetén az összes olyan ország, amelyik eddig támogatást kapott az uniótól, például Magyarország, kikerülne a támogatott országok köréből, és „minden pénz, ami eddig Közép-Európába jött, az átmenne Ukrajnába”, az agrártámogatásokkal együtt.
Kitért arra, hogy „bonyolult és nehéz kérdés” Ukrajna uniós pénzügyi támogatása, szerinte ugyanis ma még nem tudni, honnan lesz meg az erre fordítandó 50 milliárd euró.
Ha arról van szó, hogy – mint a mai tervek szerint – a költségvetésből akarják odaadni, az azt jelenti, hogy a többi ország számára megalkotott költségvetésből hiányozni fog, azaz „odaadjuk a magyarok pénzét is”.
Leszögezte: ehhez nem akar hozzájárulni Magyarország, ezért tárgyalni kell arról, hogy mekkora összeget, milyen hosszú időre, milyen forrásokból és milyen technikával biztosítanak Ukrajnának.
A magyar álláspont az, hogy a költségvetésen kívül oldják meg ezt a kérdést, és ne keverjék össze a költségvetéssel, mert akkor a végén a tagok, köztük Magyarország is, kárvallottjai lesznek annak, hogy Ukrajnát megsegítették.
Kifejtős rész 3.
Arra a kérdésre, hogy mire lehet számítani a következő, jövő év februárjában esedékes uniós csúcstalálkozón, Orbán Viktor úgy felelt:
az égzengés és mennydörgés mellett „kénköves villámokra”.
(Apropó „kénköves villám”! – Gábor György olvasta
Orbán minden bizonnyal belekezdett evangéliumának megírásába. Azt mondta ugyanis, hogy február elején folytatódnak az EU-ban a tárgyalások és akkor „égzengés, kénköves villámok” várhatók.
Az orbáni apokaliptika teljesen új eleme a kénköves villám. Ugyanis ilyen nincs, ez egyszerűen képtelenség.
A Bibliában van villámlás (héb. bárák, gör. asztrapé), amely Isten erejének és dicsőségének kifejeződése, hatalmának és ítéletének ereje, továbbá kísérője Isten megjelenésének. (2Móz 19,16; 2Sám 22,15; Jób 38,35; Zsolt 77,19; Zsolt 97,4; Zsolt 135,7; Zsolt 144,6; Jer 51,16; Zak 9,14; Mt 24,27; Jel 4,5; Jel 11,19;16,18 stb.) Aztán van kénkő (héb. gofrít, gör. theion), ami ásványféle, s előfordul kénköves esőben (1Móz 19,24), a kiégett föld részeként (5Móz 29,22), bűnösökre hulló alakban (Zsolt 11,6), van szó kénköves patakról (Ézs 30,33), meg arról, hogy tűz és kénkő hull alá (Ez 38,22), vagy olvasni kénesőről (Lk 17,29), kénköves tűzről (Jel 14,10) és kénköves tüzes tóról (Jel 19,21; 20,10; Jel 21,8).
De kénköves villám nincs, legfeljebb Orbán fejében, afféle képzavarként.
Ám ha már így szóba hozta Orbán a kénkövet, megjegyezném, hogy
a kénköves tóba a sátánt hajítják be, aki a hamis prófétával félrevezetett mindenkit, s ugyancsak ide vetik a gyávákat, a gonoszokat, a gyilkosokat, a kicsapongókat, a csalókat és a hazugokat mind.
Mindezt csak miheztartás végett üzenem a miniszterelnöknek és környezetének. Ha éppen most mennének a templomba.)
Vissza az orbáni szózathoz…
Közölte: a kormány célja, hogy már a háttértárgyalásokon feloldják a feszültségek nagy részét, s olyan helyzet álljon elő Brüsszelben, hogy egy „mindenki számára kielégítő megoldásról” kelljen dönteni. Magyarország távol maradt, amikor az Európai Tanács döntött a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Ukrajnával.
„Meg kellett volna állnunk, gondolkodnunk, számolnunk és még egyezkednünk kellett volna egymással, hogy belevágjunk-e ebbe a kalandba”. Magyarországnak el kellett kerülnie, hogy rákényszerítse akaratát a „26 megveszekedett ország”. Az volt a nehéz, hogy miként „maradjunk ki ebből az egészből, úgy, hogy közben életben is maradjunk”.
Fontos tudni, mit gondolnak az ukrán uniós csatlakozásról az európai és a magyar emberek – mondta, úgy folytatva, mégiscsak demokráciákban élnek az emberek Európában, tudni kell a véleményüket, a magyar kormány nem véletlenül helyezi a nemzeti konzultáció középpontjába az ukrán csatlakozás kérdését.
Magyarországon kívül más nem akarja, nem tudja vagy nem meri megkérdezni saját polgárai véleményét.
Kifejtős rész 4.
Az orosz-ukrán konfliktusról azt mondta, Magyarország szerint ez nem az egész világ háborúja, ez a szlávok belső ügye, amit egymással kell lerendezniük. A világnak az a jó, ha ez a háború nem válik az egész világot magába olvasztó háborúvá – jelentette ki. A háborúnak van egy „forró, meleg, véres dimenziója”, emberéletek vesznek oda, és nem lehet más törekvése egy egészséges embernek, minthogy „vessünk ennek már véget” – fogalmazott, tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmazva.
Három baj gyötri Európát és Magyarországot: az orosz-ukrán háború, az izraeli terrorcselekmények miatti növekvő terrorfenyegetettség és a délről érkező migrációs nyomás növekedése. „Észnél kell lennünk a következő évben is”
– fogalmazott Orbán Viktor.
