Kerítésen innen
Úgy „fehérít” a kormány, hogy „feketít” – A miniszteri vagyon eddiginél is katyvaszosabb átláthatatlansága
A kormány a miniszterekre vonatkozó szabályozást az úgynevezett 4000-es határozatként fogadta el, ami annyit jelent, hogy a döntés ugyan nem titkos, de nem is nyilvános.
Még kevésbé lesz átlátható a miniszterek vagyoni helyzete annak a nem nyilvános kormányhatározatnak a következtében, amely bizalmi vagyonkezelőkbe tetetné a tárcavezetők meghatározott méretű céges érdekeltségeit – tudta meg az rtl.hu. Mindenesetre tuti, ami tuti, Orbán magyarhangja közölte: főnökének nincs semmije….
A „4000-es határozat”
A kormány a miniszterekre vonatkozó szabályozást az úgynevezett 4000-es határozatként fogadta el, ami annyit jelent, hogy a döntés ugyan nem titkos, de nem is nyilvános.
A minisztériumok pedig nem voltak hajlandók elárulni még közérdekű adatigénylésre sem, hogy a tárcák vezetői pontosan milyen céges érdekeltséget adtak a határozat következtében bizalmi vagyonkezelésbe.
A politikusi vagyonnyilatkozatokban ugyan van olyan rész, ahol a bizalmi vagyonkezelőkkel kapcsolatos érdekeltségeket is érintik, de:
- Ennél a fejezetnél nem kell megjelölni, hogy az átadott tulajdon milyen jellegű, valamint hogy pontosan mekkora értékű.
- A bevallásból az sem derül ki, hogy melyik cégben meglévő részesedést adta át egy miniszter.
- A vagyonnyilatkozatok csak a december 31-i állapotot tükrözik. Azaz, ha egy miniszter év közben vásárol egy céget, és azt bizalmi vagyonkezelésbe adja, akkor a bevallásából csak annyi derül majd ki, hogy egy vagyonkezelőnek átadott valamilyen vagyonelemet.
Van is, meg nincs is….
A miniszteri vagyonnyilatkozatok megtekintése után a portál megállapította, hogy négy miniszternek van céges érdekeltsége, ezek többsége azonban vagy zrt., vagy mikrovállalkozás, amelyekre nem vonatkozik a szabályozás.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek azonban van olyan érdekeltsége, amelyet bizalmi vagyonkezelésbe adott át az SBA Invest Kft-nek, és ott egyszerre jelenik meg vagyonrendelőként és kedvezményezettként. Szalay-Bobrovniczky a London Capital 2019. november 25-ei megalakításától, mindössze három év alatt több mint 19 milliárd forint nyereséget hozott össze. A honvédelmi miniszter vagyonnyilatkozatában a tulajdonában álló cégeken kívül szerepel egy SBA Invest Kft. nevű társaság, amelyben Szalay-Bobrovniczky nem tulajdonos, hanem vagyonrendelő és kedvezményezett. Ez a bizalmi vagyonkezelőnek látszó társaság – amelyről korábban a Népszava írt – ugyanazon a címen van bejegyezve, mint a London Capital. Ha a honvédelmi miniszter az SBA Investbe helyezi a vagyonát, akkor nem sok látnivaló marad.
A bizalmi vagyonkezelésnek ugyanis az a lényege, hogy nem nyilvános kinek, kiknek a vagyonát kezelik, és milyen eredménnyel. Előfordulhat tehát, hogy ezentúl hiába keressük a honvédelmi miniszter vagyonnyilatkozatában, pontosan hol végződött a kaszinóbizniszben kitermelt milliárdok útja.
A másik érintett Lantos Csaba energiaügyi miniszter, akinek a legfőbb cége, a Lantos Zrt. (ami egyébként egy bizalmi vagyonkezelő cég) ugyan zártkörű részvénytársaságként működik, de a HVG cikke szerint tavaly tavasszal mégis a TRST2022 Kft. bizalmi vagyonkezelőhöz került. Legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint a miniszter is megjelent vagyonrendelőként Lantos Zrt.-nél.
Orbán, a nincstelen
A határozat szövege ugyan nem említi a miniszterelnököt, de az rtl.hu megkereste Orbán Viktor sajtófőnökét is, hogy kiderüljön, mi indokolja a szabályozást. Havasi Bertalan csak annyit közölt:
A kormányhatározat arra vonatkozik, akinek van cégtulajdona. De amint Orbán Viktor miniszterelnök vagyonnyilatkozatából is kiderül, neki nincs cégtulajdona, így a határozat kapcsán nincs teendője.
Tudta, mi fán terem a „bizalmi vagyonkezelő”?
Azoknak lehet előnyös a bizalmi vagyonkezelés, akik jelentősebb magán- vagy családi vagyonnal rendelkeznek. (Egyes számítások szerint legalább 100-150 millió forint felett éri meg.) A rendszer lényege leegyszerűsítve, hogy a vagyon tulajdonosa (vagyonrendelő) átruházza a tulajdont (céges részesedést, ingatlant, aranyat stb., de például állampapírt nem) a bizalmi vagyonkezelőre, ezzel párhuzamosan pedig megnevez egy vagy több kedvezményezettet. Innentől kezdve nem élhet a tulajdonosi jogaival, ami veszélyesnek tűnhet, de valójában a vagyonkezelő csak nagyon szigorú szabályok szerint, a kedvezményezettek érdekében hozhat döntéseket. Ez több szempontból is előnyös lehet:
- a vagyonról akkor is gondoskodnak, ha az eredeti tulajdonos már döntésképtelen vagy meghalt. Egyes cégeknél jelentős kiesést okozhat az elhúzódó átállás, generációváltáskor is gyakran alkalmazzák
- Az öröklés alternatívájaként is használható: az is meghatározható például, hogy a kiszemelt utód (aki nem feltétlenül a törvényes örökös) csak bizonyos kor felett kapja meg a vagyont, és addig csak rendszeres jövedelmet kap. Ezt a döntést nem lehet megtámadni a hagyatéki eljárás során, hiszen nem végrendelet, tehát biztosan ahhoz kerül majd a vagyon, akinek az eredeti tulajdonos szánta.
- Kedvező adózási szabályai miatt jelentős előny érhető el (bár ezek az előnyök tavaly jelentősen szűkültek).
- Fogyatékossággal élő családtagról is lehet így gondoskodni a szülők halála után.
- Jótékonykodás a vagyon eredeti tulajdonosának halála után.
- Kockázatos üzlet előtt átadott vagyon esetében hiába dől be az üzlet, a vagyon megmarad, erre ugyanis nem lehet követeléseket érvényesíteni.
- Teljes diszkréció, a vagyon pontos jellemzői és az eredeti tulajdonos is ismeretlen maradhat, így ha valaki el akarja rejteni a vagyonát, ez megfelelő eszköz lehet. Akár bővülhet is a vagyon inkognitóban.
