Connect with us

Kerítésen innen

Adatot frissít a NER, vagy a véleményére kíváncsi: újabb konzultáció adatainak megadásával

Megosztás

Sokat dobhat a kitöltési kedven, amit a legutóbbi nemzeti konzultáció eredményével tett Orbán miniszterelnök, amikor a brüsszeli szavazáson homlokegyenest az ellenkezője szerint „ment ki kávézni”

Adatot frissít a NER, vagy a véleményére kíváncsi: újabb konzultáció adatainak megadásával
Megosztás

Nyakunkon az újabb nemzeti konzultáció, ezúttal interneten érdeklődik 13 kérdésben a regnáló, hogy mi a véleményünk a zöld energiáról, a brüsszeli klímapolitikáról, az elektromos járművek térnyeréséről és az atomenergiáról. Csupa olyan ügy, amihez mindannyian remekül értünk, nem?

Ami a felszín alatt lehet…

(Sokat dobhat a kitöltési kedven, amit a legutóbbi nemzeti konzultáció eredményével tett Orbán miniszterelnök, amikor a brüsszeli szavazáson homlokegyenest az ellenkezője szerint „ment ki kávézni”.)

A kérdőívet viszonylag egyszerűen ki lehet tölteni kamu adatokkal is, az oldal ugyanis a regisztráció után semmilyen visszaigazoló emailt vagy sms-t nem küld – írja a hvg.hu. Ugyanakkor

a kérdések beküldésekor a rendszer hozzájárulást kér ahhoz, hogy a kormány kapcsolatba lépjen a kitöltővel.

A kérdések úgy vannak megfogalmazva, -csak úgy mint mindig- hogy a támogató válasz felé tereljék a válaszadókat. Minden kérdéshez tartozik egy rövid magyarázat is, ezek – a nemzeti konzultációk gyakorlatához hasonlóan – a kormány álláspontját szajkózzák.

Például….

Kiemelkedik például a kérdéssorból a nyolcadik, „brüsszeli klímapolitikáról” szóló kérdés. A kérdés így szól:

„Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy Brüsszelnek változtatni kell elhibázott klímapolitikáján, amelynek árát ráadásul a lakossággal fizettetnék meg a nagyvállalatok helyett, amelyek a legnagyobb hasznot húzzák a szén-dioxid-kibocsátásból?”

A magyarázat pedig így:

„Európában a gazdasági növekedés lassul. Ezen folyamatnak több tényezője van, azonban a helyi adottságokat figyelmen kívül hagyó észszerűtlen megoldások erőltetése jelentős versenyhátrányba sodorta Európát. Brüsszelben olyan elképzelések is napvilágot láttak, miszerint a klímacélok elérésére hivatkozva például a hagyományos fűtésű családi ház vagy a hagyományos üzemanyaggal működő családi autó után adókkal sújtanák a lakosságot. A megnövekedett rezsiköltségeken keresztül a magyar családokkal is megfizettetnék a multinacionális vállalatok által okozott környezetszennyezés és klímaváltozás költségeit. A Kormány álláspontja ezzel szemben az, hogy a lakosság és a vállalkozások számára támogatást kell nyújtani a zöldberuházások megvalósításához, a terheket pedig azoknak a nagy kibocsátó vállalatoknak kell viselniük, amelyek a környezetterhelésért leginkább felelősek.”

Paks II.

De a nukleáris – a kérdőív megfogalmazása szerint „biztonságos és karbonsemleges” – energia bővítéséről (tehát a Paks II beruházásról) szóló kérdés magyarázata is érdekes:

„Magyarország biztonságos áramellátásában fontos szerepe van az atomenergiának, mivel az év 365 napján, a nap 24 órájában az atomerőművek olcsó és klímabarát energiát tudnak termelni. Ez jelentősen hozzájárul klímapolitikai céljaink és a hazánk által is vállalt karbonsemlegesség és energiafüggetlenség eléréséhez, tekintettel arra, hogy az atomenergia nem bocsát ki szén-dioxidot, így ez is társuló zöldenergia”.

Akku-nagyhatalomság

A kormány az elektromos járművek térnyerésének támogatására és „az elektromosjármű-gyártásában és az ahhoz kapcsolódó iparágak és területek fejlesztésében” való magyar részvételre is rákérdez. Bár a kérdőív nem említi, ez a kérdés egyértelműen az akkugyárakra vonatkozik. A hozzá fűzött magyarázat így szól:

„Magyarországon ma az autóipar közvetlenül és közvetve 500 ezer embernek ad munkát. Az ő munkahelyeiket csak akkor tudjuk megvédeni, ha Magyarország részt vesz a világban zajló, az autóipart jelentősen érintő új technológiai versenyben. Ha nem alkalmazzuk az új technológiát, akkor a következő évtizedeket meghatározó fejlesztések nem Magyarországon fognak megvalósulni, ezzel elveszítjük versenyelőnyünket és gazdasági teljesítőképességünket, illetve munkahelyek ezreit.”

Forrás

Kapcsolódó

Szerző