Akár hiszi, akár nem, van olyan felsőoktatási intézmény, ahová fele annyian  jelentkeztek az idén, mint más években és erre nem magyarázat csupán a demográfiai visszaesés. Az elmúlt 20 év negatív rekord száma: 91,4.

Nagy intézmények

A nagyobb felsőoktatási intézmények körében a jelentkezők számának csökkenése az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) érintette legkevésbé: a tavalyi 24,7 ezerhez képest idén 24,1 ezren próbálnak bejutni az ELTE valamelyik karára. De például a

  • Budapesti Műszaki Egyetemre mintegy 1000-el,
  • a Budapesti Gazdasági Egyetemre 1500-al,
  • a Pécsi Tudományegyetemre 1600-al,
  • a Szegedi tudományegyetemre 1800-al,
  • a Debreceni Egyetemre pedig 3000-el kevesebb hallgató jelentkezett idén.

Mindez 10-20 százalék közötti visszaesést jelent az ELTE-t kivéve. Az államiból alapítványi magánintézménnyé váló Budapesti Corvinus Egyetemre mintegy 33 százalékkal kevesebben – kicsivel több mint hétezren – jelentkeztek, mint tavaly.

Kisebb egyetemek, főiskolák

A felvételizők számának csökkenése a kisebb egyetemeknek nagyobb veszteséget jelent. Például

  • a Miskolci Egyetemre 4294-en jelentkeztek idén, 21 százalékkal kevesebben, mint tavaly.
  • a Pannon Egyetemre 25 százalékkal,
  • a Kaposvári Egyetemre 31 százalékkal,
  • a Széchenyi István Egyetemre 34 százalékkal,
  • a Szent István Egyetemre 36 százalékkal,
  • a Neumann János Egyetemre pedig 47 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint 2019-ben.

Többtényezős visszaesés

A jelentkezők számának ilyen mértékű csökkenését biztos, hogy nem lehet csak demográfiai okokkal magyarázni

– vélekedett Nahalka István oktatáskutató. Szerinte több tényező állhat a háttérben:

  • egyrészt tovább növekedhetett a külföldi egyetemre jelentkezők aránya,
  • másrészt pedig csökkenhetett azoknak a száma, akik nem rögtön érettségi után tanulnak tovább (egy évben átlagosan 70 ezer középiskolás érettségizik, vagyis az egyetemre jelentkezők között sokan vannak, akik korábban érettségiztek).

De befolyásoló tényező az állami férőhelyek központi meghatározása, illetve a hátrányos helyzetű családokban élők egyre nagyobb arányú kiszorulása is az oktatási rendszerből.

(Az eredeti cikk a Népszaván olvasható)

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here