Karácsony előtt Korózs Lajossal, az MSZP országgyűlési képviselőjével készült interjúban a szoci szakpolitikus elmondta,  véleménye szerint  a Fidesz nyugdíjasoknak tett választási ígéretei az elmúlt nyolc évben nem valósultak meg. Több mint egymillió magyar él létminimum alatti nyugdíjból. De beszélt arról is, hogy éli meg, hogy pártja nem indítja újra eddigi választókerületében. Az interjú folytatásaként  az MSZP és saját jövőképéról  kérdeztük a jelenleg még országgyűlési képviselőt
[mnky_ads id=”4668″][mnky_ads id=”4670″]

Ismét korkedvezményt!

bl Milyen rövidtávú intézkedéseket tenne a nyugdíjasok érdekében,. ha kormányra kerülne?

 KL A korhatár betöltése előtt álló munkavállalók munkaerő-piaci helyzetére tekintettel szükségesnek tartjuk, hogy a társadalombiztosítás rendszerén belül ismét lehetősége legyen a nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugdíjba vonulni. Javaslatunk, hogy az egyénre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt évvel megelőzően legyen lehetőség nyugdíj megállapítására, amelynek összege arányosan igazodjon az elért életkorhoz és szolgálati időhöz. Ez egyaránt szolgálja az igazságosságot és a méltányosságot is.

bl A megváltozott munkaképességűek, egészségkárosodott személyek jobb ellátásához milyen intézkedésekre van szükség?

 KL Egyfelől a társadalombiztosítás rendszerében újra létre kell hozni a rokkantsági nyugdíj intézményét, mivel az 2012 után megszűnt illetve a rokkantsági ellátás egy táppénzszerű ellátássá vált és szerzett jogokat vett el azoktól, akik az átalakítás miatt nem érvényesíthették korábban szerzett jogosultságaikat. Másfelől az átalakítások révén, a komplex felülvizsgálat rendszerének sokak számára hátrányos módosítása által, valamint a rehabilitációs lehetőségek beszűkítésével olyan igazságtalanságokat okozott a kormány, amiket csak úgy lehet rendbe rakni, ha teljesen új alapokra helyezzük a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának a rendszerét.

Ezeken túl, haladéktalanul gondoskodni kell a 2012 előtt megillető, valamennyi társadalombiztosítási kedvezmény helyreállításáról. Itt különösen gondolni kell az olyan korkedvezményszerű ellátásokra, mint a bányásznyugdíj vagy akár a különböző rokkantsági ellátásokban részesülők utazási kedvezménye. 2012-ben az Orbán-kormány megvonta a korkedvezményes bányásznyugdíj lehetőségét azoktól, akik negyed századot töltöttek a legnehezebb munkakörülmények között. Joggal követelik az érintettek, hogy illesse meg őket mindazon kedvezmény, amely a munkakörülményeikre tekintettel korábban járt nekik.
[mnky_ads id=”4674″][mnky_ads id=”4666″]

Az MSZP emelné a nyugdíj-minimumot

bl  Terveznek -e változtatást a nyugdíjminimum összegében?

 KL Az öregségi nyugdíj legkisebb összege (a nyugdíjminimum) jelenleg 28 500 forint, ez az összeg 2008 óta változatlan. Ez azt jelenti, hogy még mindig ez az az összeg, aminél alacsonyabb teljes jogú ellátást nem lehet valakinek megállapítani. A szocialista párt elengedhetetlennek tartja a nyugdíjminimum emelését, ezért már korábban javasoltuk, hogy a nyugellátásban részesülők számára legalább 50 ezer forintra szükséges emelni annak mértékét. Ennek az összegnek évente a nyugdíjemelés mértékével azonos módon kell emelkednie.

bl A nyugdíjak  emelése nem tart lépést a bérek növekedésével.

KL A nyugdíjasok és az aktív dolgozók közötti szolidaritás erősítés érdekében szükséges, hogy a nyugdíjak növekedése ne maradjon el a bérek emelkedésétől. Ennek érdekében ki kell dolgozni a bérek és az árak emelkedését egyaránt figyelembe vevő vegyes-indexálási technikát, amelyet 2018-tól be kell vezetni. A már nyugellátásban részesülők átlagos jövedelmi helyzetének romlására tekintettel szükségesnek látjuk egy fix összegű 13. havi külön juttatás bevezetését. Úgy gondoljuk, hogy ennek összege minden évben az átlagos havi nyugdíjellátás mértékével megegyező módon kerüljön folyósításra.

bl A Fidesz- kormány a  közszférában a nyugdíj korhatárt betöltött személyek számára kényszernyugdíjazást vezetett be, illetve további foglalkoztatásukat centralizálták és csak a nyugdíjuk felfüggesztése révén engedélyezik, terveznek-e bármilyen  változtatást?

KL Egy megoldás lehetséges, ha a kormány megszünteti a nyugdíj melletti munkavégzés korlátozását.

Mészáros, Vajna és a többiek vagyonának visszaállamosítása

A kormány az elmúlt években egy forinttal nem emelte a közgyógyellátás egyéni keretösszegének mértékét. Az egyéni havi gyógyszerkeret több mint tíz éve 12 ezer forint, miként az éves eseti keret összege is változatlanul 6 ezer forint. Mindezek miatt szükségesnek tartjuk az egyéni keretösszegek legalább 50%-os emelését. Továbbá lehetővé kell tenni, hogy a közgyógyellátás rendszerében biztosítsa az állam a 65 év feletti krónikus betegek számára a szükséges gyógyszereiket úgy, hogy azért ne kelljen fizetniük.

bl  Terveznek-e módosítást az ápolási díj összegében?

KL a kétségtelen emelések ellenére az ápolási díj mértéke még mindig messze elmarad attól, amit az érintettek munkájuk elismeréseként megérdemelnek, és amit ők maguk is évek óta követelnek. Ezért kezdeményezzük az ápolási díj összegének 80%-os emelését.

bl Honnan lenne anyagi fedezet az tervezett intézkedésekhez?

 KL Egy részük nem kerül pénzbe: például a rugalmas nyugdíjba vonulás vagy a korengedményes nyugdíj (ezt a cégek finanszírozzák).

Nem költöztetnénk Orbánt a Várba, és nem építenénk ész nélkül stadionokat, államosítanánk kártalanítás nélkül Mészáros Lőrinc vagyonát s uggyanerre a sorsa  jut Andy Vajna birodalma is.
[mnky_ads id=”3811″]

3 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Így kezdődött! “Akik eddig milliókkal dobálóztak a bordó bársonyszékek karéjában,
    hirtelen szagot kaptak, mígnem eljutott az ország 1989-ig.

    Itt következik a harmadik elemi erejű csapás. Vélhetőleg egy pénzügyi
    Hirosimával ért fel az az arcpirító nagyvonalúság, amikor több millió ember
    által kemény munkával előteremtett nyugdíjalapot nemes egyszerűséggel átemelték
    az éves költségvetés részévé. Emígyen ellopva több száz milliárd egyre puhuló
    magyar forintot, hogy még mindig változatlanul csakis a kamatszolgálat
    kiegyenlítésére használhassák azt parlamenti felhatalmazással.

    Pedig a nyugdíjak befizetése éppen olyan magántulajdont képez, mint az
    egészségbiztosítás pénzalapjai. Magántulajdon! Nem más!”

    http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=zgfumag&pid=8375&blog_cim=Forintv%E1mp%EDrok%20-%20gondolatok%20a

  2. Nem adomány a 13. havi nyugdíj, vagy fizetés!

    “A 13. havi bérnek semmi köze
    nincsen a hónapok számához. A Gergely naptárhoz azonban igen.
    Hazánkban a XX. század elején heti fizetést kaptak a dolgozók.

    Mivel ez sok adminisztrációval járt a költségek csökkentése végett nagyszüleink
    átálltak a havi bérfizetés rendszerére.

    Osztásban igen jók voltak, s kiszámolták, hogy 52/4=13.

    Majd társadalmi megegyezés született, hogy 12 hónapon keresztül havi fizetést kapnak, s az elveszett négy hétben megtermelt fizetést 1 hónap
    kifizetéseként kapják meg.”

    Ugye, milyen érdekes?

    Pl. az USA-ban még most is heti fizetés van !!!

    Mert így valójában hitelbe dolgozunk egy hónapig/Amerikában egy hétig/,

    Amit termelünk eladják, a pénz megy a multi bankjába, ott napi kamaton működik
    ami nem kis összeg, mondjuk egy Suzukinál, a
    Mercedesnél ahol állítólag 2 hetente fizetnek. Nem adomány a 13.havi bér ill. nyugdíj.
    Valaki valamikor elkezdett számolni és a végeredmény ez lett.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét