Elképesztő az a fideszes pofátlanság, pimaszság, udvariatlanság, nagyképűség, harácsolás, ami – legalábbis engem – naponta úgy feldühít, hogy a mérgemet meg kell osztanom valakivel. Ám különösebb együttérzés helyett, rendszerint ilyen válaszokat kapok: „még nem szoktad meg? Mi van, eddig az élet napos oldalán jártál? Tíz év alatt már belejöhettél volna”.


Tíz év?

De hiszen ez már előbb is látható volt. Magam tapasztaltam, hogy ellenzékiként is kimutatták a foguk fehérét. Azt hiszem, nem véletlenül kavarog a fejemben immár napok óta az alábbi történet.

2007-ben egy csoporttal Brüsszelben jártam, ahol közelről ismerkedhettünk az Európai Unió munkájával. Az egyik szocialista parlamenti képviselő előadása után, arról érdeklődtünk tőle, miként vélekednek az unióban a magyarországi eseményekről.

Ekkor fölállt egy férfi, aki egy másik, kisebb csoporthoz tartozott, és meglehetősen udvariatlanul azt mondta, hagyjuk már ezeket az érdektelen dolgokat, meg a Che Guevara pólókat, és beszéljünk fontosabb kérdésekről. Mint kiderült, annak a másik csoportnak fideszes polgármesterek voltak a tagjai.

Íme, a fideszes modor

Az előadást követően, odamentem hozzájuk. Közöltem az illetővel, hogy szeretnék bemutatkozni és beszélni vele. Kezet nyújtottam, amit ő nagy vonakodva elfogadott. Megmondtam a nevemet – ő nem tette. Kértem, legyen hozzánk hasonlóan udvarias, és ne minősítse ilyen sértően azt, amiről beszélünk, amikor otthon a kormány megdöntésével fenyegetődznek. Ugyan, válaszolta, nem történik semmi lényeges, és különben is, ki akarna ilyen helyzetben hatalomra kerülni?! – Azzal sarkon fordult és faképnél hagyott.

Az Európai Szocialisták Pártja ajándékaként mindenki kapott egy zacskót, benne néhány tájékoztatóval, apró figyelmességgel. A polgármesterek némelyike ezt visszautasította, míg mások – amint kiléptünk az épületből – bedobták az első szemetesbe. Ahogy elmentek mellettünk, a következő megjegyzést hallottuk: „Na, akkor most gyorsan igyuk meg az unicumot, különben nem tudjuk elviselni ezeket a pufajkásokat!”

Magyar mondás, nem dakota

Megjegyzem: a fideszes polgármesterek az egyik vidéki szocialista parlamenti képviselő meghívására, a szocialista párt költségén jártak Brüsszelben…

Egy régi magyar (nem dakota!) mondás szerint „Sok bogár gyűlik ott össze, ahol sok a tej”. Ez annyit tesz, hogy az ingyenélők azokat látogatják szívesen, akik nem sajnálják tőlük az enni- és innivalót. Azt hiszem, jobban jártunk volna, ha az MSZP fukarabb, alaposan megválogatja, kit hív meg és hová, mennyiért…

Kapcsolódó

Kovács Zoltán kormányszóvivő: Heller Ágnes egy öreg bigott komcsi

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét