Újra elárasztották a cigányokat hibáztató, róluk csak rosszat feltételező vélemények a magyar közbeszédet. Orbán adta meg a jelt, és láthatjuk: nagyon sokan csak erre a jelre vártak, hogy szabadjára engedhessék gyűlöletüket. Heti lapzsemle az elszabadított őrületről.

Tüntetés Tatárszentgyörgy emléknapján

Az előző kormányokkal sem volt problémamentes a cigány érdekvédő mozgalom kapcsolata, de “az elmúlt tíz év, az elmúlt tíz év, és nem lehet elégszer hangsúlyozni: az ELMÚLT TÍZ ÉV tekintetében ez a kormány minden más kormánynál “kiválóbban teljesített” a gyűlöletpolitikában. Politikája szerves részévé tette a gyűlölködést és a feszültség szítását a társadalom csoportjai, az emberek között.”
(A Klubrádióban a “Reggeli személy”: Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület elnöke – az idézett részlet a hangfelvételen 04.50-től)

Az Idetartozunk Egyesület az egyik szervezője a február 23-ára, vasárnapra, 13 órára meghirdetett tiltakozó demonstrációnak. A gyülekező Puczi Béla emléktáblájánál lesz, a Nyugati Váci út felőli parkolójában. (Puczi Béláról, hőstettéről itt lehet részleteket találni.  “Tűzbe mentek a cigányok a magyarokért”, 24.hu)

A dátum február 23-a jelképes évforduló: 2009. február 23-án gyilkolták meg a cigánygyűlölő terroristák Tatárszentgyörgyön Csorba Róbertet, és kisfiát, Robikát, akit a karjában próbált kimenekíteni a rasszista sorozatgyilkosok által felgyújtott házukból.

A cigány mind “olyan”?

Orbán a “keccsölők” nevében (ebből a körből kihagyva a magyar cigányságot) méltatlankodva kipécézte Gyöngyöspatát. Egy hosszú antiszegregációs per utolsó fázisában (a Kúria döntése még hátravan) a kocsmai viták színvonalán avatkozott be az ügybe. A témához hozzászólók óriási többsége ezek után anélkül nyilvánít véleményt, hogy bármilyen részletet ismerne arról, mi és hogyan történt éveken át Gyöngyöspatán az iskolában. Nem ismerik a károsultak történetét, de máris kész a véleményük róluk.
A záporozó kommentárok abból indulnak ki, hogy a dühében hozzászóló személyes tapasztalatai, vagy még inkább a hallomás alapján kialakított előítéletei mit hordanak össze “az összes cigányról”. Fájdalmasan sokan vannak, akiket ilyenkor egyáltalán nem érdekel, személy szerint kik voltak az érintett gyöngyöspatai diákok, és személy szerint mi történt velük iskolai éveik során. Olyasmiket olvasnak rájuk tényként, amik az innen-onnan összeszedett bulvárpletykákból és bűnügyi rovatok híreiből táplálkoznak. Az alapelv a rasszista gyűlölet évezredek óta ismert kliséje: “Ilyenek ezek mind”…
Nézzünk körül a közösségi oldalakon!

Dolgozzanak!

Nincs sok köze egy gyerekek sérelmei miatt indult iskolai szegregációs perhez, de ha cigányokról, (vagy a világ más tájain a hasonló helyzetben lévő színesekről, vagy bevándorlókról, vagy zsidókról, vagy bármilyen más megbélyegzett kisebbségről) van szó, azonnal előkerül a “dologtalanság” vádja. Dolgozzanak! — ordítja most is valami (bizonyára nagyon szorgos) kommentelő, aki ugyanazzal a lendülettel “retkeknek” is nevezi gyűlölete tárgyait.

“Adnék én nekik olyan kártérítést, hogy kórházra költhetnék — süvölti egy kollégája. —  Ha pénzt remélnek, akkor tudják milyen jogaik vannak, de amikor tanulásról és munkáról van szó akkor mind menekül.”

Népszerű felfogás ez is a szélsőségesek körében: akit ők utálnak, az ne merjen a jogaiért felszólalni, pláne ne merészeljen pénzt követelni.

Nem véletlenül!

“Miért is voltak szegregálva? Nem véletlenül” — vádolja meg a számára ismeretlen embereket, a gyerekeket és szüleiket egy másik “érvelő”. Ha a társadalomnak éppen szembe kellene nézni azzal, hogy egy csoportot milyen lealacsonyított sorban tartunk, a legegyszerűbb kimondani: nem véletlen ez, magukra vessenek. Miért gondolja ezt jogosnak? Mert cigányok, és azok “tudjuk milyenek”.

Megint előjön a “cigánybűnözés”

A legnépszerűbb érvelés, ha valamit meg akarnak tagadni a cigányoktól, hogy őket kell megvádolni. Ők a bűnösök, ők okoznak minden bajt. Szegregáció az iskolában? Külön épületben, külön emeleten tartják a cigány gyerekeket? Hát maguk a cigányok tehetnek róla! Máris áradnak a vádaskodások:
“Senki nem akarja olyan iskolába íratni a gyerekét, ahol nem hagyják tanulni, bántják az osztálytársai, a tanárokat sem tisztelik.”

“A cigányok nem akarnak beilleszkedni, képtelenek rá!”

“Nem tudnak viselkedni, azt viszik az iskolába, amit otthon látnak. A normális emberek nem örülnek, ha ilyen neveltetésűekkel kell a gyerekeiknek együtt tanulni.”

“Ezek nem is akartak iskolába járni! Ezért kellene nekik kártérítést fizetni?”

“Nem igaz, hogy szegregáció volt, hanem csak annyi történt, hogy akivel nem bírtak, azt külön tanították.” “Régen is volt ilyen, akikkel nem volt más megoldás, azok gyógypedagógiai osztályokba kerültek, ezt kell visszahozni.”

A rasszista elnyomás pusztító következményei

Félelmetes, hogy milyen gyorsan terjednek a fideszes politikusoktól és a heccsajtójuktól induló érvek. Azt sulykolják, hogy itt csak a cigányok tehetnek a bajokról, senki más nem hibás, különösen nem a rasszista gyakorlatot fenntartó állam. Fel sem merül, hogy miért nincsenek jól fizetett, képzett pedagógusaink ott, ahol a legnagyobb szükség van a tudásukra, türelmükre, tapasztalatukra. Egyszerűbb diákok és szülők tömegeit szidni, mint közös megoldásokat keresni. Lennének megoldások, csak el kellene határozni, hogy energiát, időt, pénzt fordítunk rá. A következő nemzedékek megmentése lenne mindannyiunk érdeke. A rasszista elnyomás tönkreteszi a jelent és ettől még borzasztóbb lesz a jövő.

Méltatlankodó többségiek: nekünk is jár kártérítés!

Futótűzként terjedt el az az ötlet is, hogy a szegregált cigány diákok kártérítése ellen berzenkedők azzal vágjanak vissza, hogy a többségi magyaroknak követeljenek kártérítést, úgymond a cigány diáktársak által okozott szenvedésért.
“Azok a nem romák is károsultak, akiknek a gyermekeit másik iskolába kellett vinni, mert ott lehetetlen volt tanulni” — vetette fel valaki, bár azt nem részletezte, hogy pontosan mit jelentene itt az okozott és megtérítendő kár. A szülők elvitték a gyerekeiket egy szerintük “jobb” (“cigánymentesebb”) iskolába. Ezzel az érveléssel a bíróságon talán útiköltségtérítésért perelhetnének, de egyéb kár nem érte őket, éltek a szabad iskolaválasztás jogával.

Az előzőnél primitívebb, nyíltan rasszista szöveg viszont, hogy “a Magyar (sic!) gyerekeknek járna kártérítés amiatt hogy ezekkel primitív emberszabásúakkal kellett egy iskolába járniuk!” Vagy egy rokon lélek szövege: “Milyen pénz jár nekik? Ilyen alapon azoknak a tanulóknak is járna kártérítés, akiknek éveken keresztül nap mint nap el kell szenvedniük az alul szocializált osztálytársaikat, akik nem elég, hogy hátráltatják a normális diákokat, még terror alatt is tartják őket, vagy még a tanárt is leköpdösik.”

Mellétrafáltak

Van itt egy kis logikai döccenő. Az Orbán és társai által kavart botrányban olyan iskola került a célkeresztbe, ahol a cigány diákokat származási alapon különválasztották a nem cigányoktól. (És nem mellesleg, a “cigány részlegben” a gyerekeket sorsukra hagyták, finoman szólva nem férhettek hozzá olyan színvonalú oktatáshoz és törődéshez, mint az emeleten a “többségiek”…) Ilyen esetben nehezen lehetne kártérítést kérni azok számára, akik “védelmében” az iskola végrehajtotta a szegregációt. Más kérdés, és messzire vezet, hogy valószínűleg még a nem cigány gyerekek érdekét sem szolgálja, ha az oktatás fejlesztése helyett a cigány diákoktól elzárják őket, és megerősítik bennük szüleik előítéleteit. Nemzetközi kutatási eredmények szerint a szegregáció MINDENKINEK kárt okoz, az együttélés tapasztalatait, a közös fejlődés lehetőségét kihagyó többségi csoportnak is, de persze valószínűtlen, hogy a szegregáció “kedvezményezettjei” pereskednének.

A hőbörgők többsége azonban nem a gyöngyöspatai szegregáció miatt perelne, hanem éppen ellenkezőleg: olyan iskolák esetében követelnének “kártérítést”, ahol nem szegregálták a cigány diákokat. A színvonalas iskolákban ebből nem származik probléma, sőt, mindenki gazdagodik az együttéléssel, de sok intézményben, ahol a tanárok nem kapnak megfelelő képzést, támogatást, a rosszul kezelt kulturális különbségek és konfliktusok minden diáknak ártanak. Nem a cigányokat kellene azonban ezért szidni — vagy akár perelni — ezekben az esetekben sem, hanem az államot, amely rajtunk spórol, és ezért a lehetségesnél sokkal rosszabb képzést biztosított a jellemzően vidéki diákoknak.

Nem is értik, miért szörnyű a rasszizmus

Portálunkon egy cikkben felhívtam a figyelmet a gyöngyöspatai elkülönítés hétköznapi aljasságára, a vécéhasználat rasszista szabályaira. Egy károsult diáklány visszaemlékezett, milyen volt neki, hogy visszazavarták, ha felmerészkedett az emeletre, hogy a “fehérek” vécéjét használja. Érkezett is erre egy dühös kommentár:

“Lementek a “fehérek” szétverni a cigány-klozetot, hogy a cigányok ne tudjanak szarni-hugyozni!”

És még személyes tapasztalatát is előhozta egy nevelőotthon vécéjében kialakult állapotokról.

Ha már a gyanúsan sokszor emlegetett személyes tapasztalatoknál tartunk,

természetesen mindig előkerül az a tipikus rasszista érvelés is, hogy “éltél már közöttük, vagy legalább is a szomszédságukban?” A rasszisták el sem tudják képzelni ugyanis, hogy valaki, aki nem gyűlölködik együtt velük, saját személyes tapasztalatokkal rendelkezik cigányokról, sőt, akár élhet is a szomszédságukban, esetleg “közöttük”. Ettől még megőrizheti a józan eszét.

A gyöngyöspatai “cigány-vécék” és “fehér-vécék” állapotára visszatérve: idézett cikkemben egy friss film (a “Zöld könyv”) kapcsán az amerikai Dél sötét rasszizmusának mélységeit megmutató esetet ajánlottam a gondolkodni hajlandó olvasók figyelmébe. Az Északról érkezett zseniális fekete bőrű művészt a szalonban ünnepli a fehér úri közönség, de a szünetben nem engedik be a mosdójukba. Ott a kert végében a budi, “colored only”. Nem az számít, hogy ki vagy, nem is merül fel, hogy kulturáltan használod-e a vécét, csak a bőrszíned. Más a színed, nem használhatod. Nem ismerős ez az elkülönítő gondolkodás?

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét